„Helységnévtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a három pont --> hárompont
fésű
1. sor:
A '''helységnévtár''' egy ország helységeinek nevét és azok legfontosabb adatai tartalmazó gyűjtemény. A helységnévtár elsősorban a települések, földek, vagyontárgyak, általában adóköteles birtokok összeírása és/vagy [[népszámlálás]] ''(census)'' révén keletkezik, de a modern statisztikai rendszerekben előállhat más, származtatott módon is.
 
== Helységnévtárak és hasonló kiadványok 1873 előttről ==
A helynévadás módozataival a [[névtudomány]], eredetük kutatásával az [[etimológia]] foglalkozik. A [[Földrajzi név|földrajzi nevek]] etimológiájának összefoglaló munkája a Kiss Lajos szerkesztette ''Földrajzi nevek etimológiai szótára'' (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 9630514907).
Helységnévtárként is használhatóak a 18. és 19. század országleírásai ([[Magda Pál]], [[Vályi András]], [[Fényes Elek]]). Ezek közül a legnépszerűbb: Fényes Elek 1851-ben kiadott műve, ''Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik.''
Hasznos kézikönyv a helységnevek történeti változásaihoz:
* Lelkes György: ''Magyar helységnév-azonosító szótár'' Talma könykvkiadó, Baja, 1998 ISBN 963-85683-1-3
 
Magyarország első hivatalos összeírásai, melyek teljeskörűségre törekedtek, az 1873 előtti évszázadban születtek. Általában valamilyen speciális céllal készültek, ezért adatközlésük korlátozott.
Helységnévtárként is használhatóak a 19. század országleírásai ([[Magda Pál]], [[Vályi András]], [[Fényes Elek]]). Ezek közül a legnépszerűbb:
* Fényes Elek: ''Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik.'' Pesten, 1851
 
== Helységnévtárak 1873 előttről ==
 
* Magyarország helységeinek [[1773]]-ban készült hivatalos összeírása. Budapest, 1920. 335 oldal
48 ⟶ 44 sor:
*2003
 
== Történeti helységnévtárak ==
==Forrás==
A helységnévtárak sajátos típusa foglalkozik a települések elnevezéseinek és esetleg egyéb adatainak történeti változásaival. Ezek a művek fontosak a különböző hosszabb távú adatok pontos értelmezéséhez és helyes feldolgozásához.
 
Az egyik legátfogóbb történeti helységnévtár Magyarországról és a Kérpát-medencéről Lelkes György: ''Magyar helységnév-azonosító szótár'' című munkája.<ref>Lelkes György: ''Magyar helységnév-azonosító szótár''. Talma könykvkiadó, Baja, 1998 ISBN 963-85683-1-3</ref>
 
== Etimológiai szótárak ==
Szintén sajátos helységnévtár-típus a földrajzi etimológiai szótár, melynek célja a földrajzi nevek kialakulásának és történetének bemutatása.
 
A helynévadás módozataival a [[névtudomány]], eredetük kutatásával az [[etimológia]] foglalkozik.
 
A helynévadás módozataival a [[névtudomány]], eredetük kutatásával az [[etimológia]] foglalkozik. Amagyar [[Földrajzi név|földrajzi nevek]] etimológiájának összefoglaló munkája a Kiss Lajos szerkesztette ''Földrajzi nevek etimológiai szótára''.<ref>Kiss Lajos: ''Földrajzi nevek etimológiai szótára'' (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 9630514907).</ref>
 
== Források ==
*Dr. Kertész Gyula: ''Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak (Történeti tipológiai áttekintés)''<br>Történeti statisztikai füzetek 12. (KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Budapest, 2000)
{{források}}
 
==Külső hivatkozások==