„Lengyel–Litván Unió” változatai közötti eltérés

Az unió fő oka a [[német lovagrend]] részéről fenyegető veszély volt, valamint az a tény, hogy [[I. Lajos|Nagy Lajos]]nak, aki lengyel király is volt, nem volt fiú utóda. Lajos a lengyel trónt lányára, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvigre]] akarta hagyni, de a lengyel tradíció szerint nőt nem lehetett megkoronázni. [[1374]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] kiadta a [[kassai privilégiumot]], mely a leányági örökösödés elismerése fejében szélesítette a lengyel nemesség előjogait. Hedviget [[1384]]-ben koronázták meg, a lengyel nemesség azonban nem nyugodott bele a ''nőuralomba'', és hamarosan kikényszerítette Hedvig és a litván nagyfejedelem házasságát, majd az első [[Jagelló-ház]]i király, [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] lengyel királlyá koronázását.

 

* [[1385]] – [[krevai unió|unió]] Krevában – [[Litvánia]] hercege, [[II. Ulászló lengyel király|Jagello]] Hedviggel kötött házassága révén ténylegesen és politikailag is lengyel király lett, uniót kötött a két ország. Ennek fejében egész népével át kellett térnie a kereszténységre, harcolni kellett a [[német lovagrend]]del, ki kellett engedni a politikai foglyokat. Egy évvel később megkeresztelkedett Jagello Ulászló (Władysław Jagiełło) néven, majd megkoronázták. A kravai unió 1399-ben bomlott fel Hedvig halálával.

*[[1401]] – A [[vilnius–radomi unió]] – [[Vilnius]]ban és [[Radom]]ban megerősített és megváltoztatott unió annak következménye volt, hogy Hedvig gyermek nélkül halt meg, a hatalom visszaszállt Ulászlóra.