„Hajnal András (matematikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
életrajzi szakasz jelentős bővítése
1. sor:
'''Hajnal András''' ([[Budapest]], [[1931]]. [[május 13.]]-): magyar matematikus, azegyetemi tanár, a [[MTAMagyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja.
 
==Életpályája Tanulmányai ==
Az [[ELTE]]-n matematika-fizika tanárszakot végzett (1949-1953).
A [[JATE]]-n [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] aspiránsa (1953-1955). Az ELTE Analízis I. tanszékén (1956-1970), az MTA Matematikai Kutató Intézetében (1970-) dolgozik, utóbbinak igazgatója (1982-1992). Az ELTE másodállású docense (1970-1979), professzora (1979-1996). A [[Rutgers Egyetem]] professzora (1994-2004), ezalatt a DIMACS intézet igazgatója (1994-1996). Kandidátus (1957), a matematikai tudományok doktora (1962), az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező (1976), rendes (1982) tagja.
 
1949-ben érettségizett, majd felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] matematika–fizika szakára, ahol 1953-ban szerzett tanári diplomát.
==Kutatási területe==
 
== Tudományos pályafutása ==
[[Halmazelmélet]]tel, [[topológia|topológiával]], [[kombinatorika|kombinatorikával]] foglalkozik.
 
[[Szemerédi Endre|Szemerédi Endrével]] bebizonyította [[Erdős Pál]] egyik sejtését: ha egy véges gráfban minden pont foka kisebb ''k''-nál, akkor a gráf egyenletesen kiszínezhető ''k'' színnel. Erdős egyik legközelebbi munkatársa volt. Kidolgozták a kombinatorikus halmazelméletet. Bebizonyította a Ruziewicz-sejtést, ami így a [[halmazleképezés]]ek elméletének alaptétele lett. Fred Galvinnal igazolta, hogy ha <math>\aleph_\kappa</math> erős limesz számosság, aminek megszámlálhatónál nagyobb a kofinalitása, akkor
Diplomájának megszerzése után a [[Szegedi Tudományegyetem|József Attila Tudományegyetem]] Bolyai Intézete aspiráns [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár Lászlónál]]. 1956-ban az ELTE Analízis I. tanszékén tudományos főmunkatársi beosztásban kezdett el dolgozni, majd 1970-ben az MTA Matematikai Kutató Intézeténél is kapott állást, itt a [[halmazelmélet]]i és [[matematikai logika]] főosztály vezetőjévé nevezték ki. 1982 és 1992 között az intézet igazgatója volt. 1993-ban kutatóprofesszori megbízást kapott az intézetbe. Emellett 1970-től az ELTE másodállású docense volt, majd 1979-ben [[egyetemi tanár]]i kinevezést kapott. 1994-ben a [[Rutgers Egyetem]] professzorává nevezték ki, ezalatt a DIMACS intézet igazgatója volt 1996-ig (ekkor távozott az ELTE-ről).
 
1980 és 1990 között a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, 1990 és 1996 között elnöke volt. 1996-ben az társulat tiszteletbeli elnökévé választották. A ''Combinatorica'' című [[folyóirat|szakfolyóirat]] tanácsadó szerkesztője volt. Emellett az ''Acta Mathematica Hungarica'', a ''Periodica Mathematica'' és a ''Discrete Mathematics'' szerkesztőbizottságába is bekerült, valamint a ''Studia Scientiarium Mathematicarum'' főszerkesztőjévé is kinevezték.
 
1957-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1962-ben doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának tagja lett. 1976-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává.
 
Kutatási területei a [[halmazelmélet]], a [[topológia]] és a [[kombinatorika]]. [[Szemerédi Endre|Szemerédi Endrével]] bebizonyította [[Erdős Pál]] egyik sejtését: ha egy véges gráfban minden pont foka kisebb ''k''-nál, akkor a gráf egyenletesen kiszínezhető ''k'' színnel. Erdős egyik legközelebbi munkatársa volt. Kidolgozták a kombinatorikus halmazelméletet. Bebizonyította a Ruziewicz-sejtést, ami így a [[halmazleképezés]]ek elméletének alaptétele lett. Fred Galvinnal igazolta, hogy ha <math>\aleph_\kappa</math> erős limesz számosság, aminek megszámlálhatónál nagyobb a kofinalitása, akkor
<center><math>2^{\aleph_\kappa}<\aleph_{\lambda}</math></center>
teljesül, ahol <math>\lambda=\left(2^\kappa\right)^+</math>. Ez kiindulópontja lett [[Saharon Shelah|Shelah]] [[pcf-elmélet]]ének.
14 ⟶ 19 sor:
[[Juhász István (matematikus)|Juhász István]]nal kidolgozta a topologikus számosságfüggvények elméletét.
 
== Díjai, elismerései ==
==Kitüntetései==
 
* [[Akadémiai Díj]] (1967),
* [[Állami Díj]] (1970),
* [[Szele Tibor-Emlékérememlékérem]] ([[1980]]),
* [[MTESZ-Díjdíj]] (1987).
*[[Magyar Köztársasági Érdemrend]] tisztikeresztje (1992)
 
== Könyvei ==
 
* Hajnal András, Hamburger Péter: ''Halmazelmélet'', Tankönyvkiadó, 1983. ([[Hamburger Péter]]rel)
* P.Erdős, A.Hajnal, A. Máté, R.Rado: ''Combinatorial Set Theory: Partition Relation for Cardinals'', North-Holland, Akadémiai Kiadó, 1984. (társszerző)
* A.Hajnal, P.Hamburger: ''Set Theory'', Cambridge University Press, 1999. (Hamburger Péterrel)
 
== Források ==
* [[Akadémiai Díj]] (1967),
* Állami Díj (1970),
* [[Szele Tibor-Emlékérem]] ([[1980]]),
* [[MTESZ-Díj]] (1987).
 
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 422. old., ISSN 1787-288X
== Könyvei==
*[http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=265 Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján]
* Hajnal András, Hamburger Péter: ''Halmazelmélet'', Tankönyvkiadó, 1983.
* P.Erdős, A.Hajnal, A. Máté, R.Rado: ''Combinatorial Set Theory: Partition Relation for Cardinals'', North-Holland, Akadémiai Kiadó, 1984.
* A.Hajnal, P.Hamburger: ''Set Theory'', Cambridge University Press, 1999.
 
{{DEFAULTSORT:Hajnal Andras}}
[[Kategória:Magyar matematikusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]