„Adolf von Schwarzenberg” változatai közötti eltérés

[[1598]] elején az uralkodó kinevezte a török elleni csapatok fővezérévé. 5000 fős vallon, német, spanyol, francia és magyar gyalogos és lovas haddal készült a török elleni magyarországi háborúra. [[1598]]. [[március 28.|március 28-án]] virradóra foglalta el csapataival a [[Győr]] alatti hadállását. Csapatából Vecourt főhadnagy a hajnali szürkület leple alatt helyezte el a fehérvári kapu rácsozatára a kisebb petárdát, Cavitas építőmester pedig magára a kapura a nagyobb petárdát. La Marche őrmester végezte a robbantást, melynek következtében a kapu egyik szárnya a piactérig repült. A felszabadított kapun keresztül csapatai benyomultak a várba, s utcáról utcára véres rohamban elfoglalták a bástyákat, s az ott lévő ágyúkat a törökök ellen fordították. Az álmából felriasztott török őrség hamarosan magához tért, s már-már úgy látszott, hogy visszaveri a támadást, ám Pálffy Miklós magyar huszárjai gyalogrohammal eldöntötték a csata sorsát. Győr visszavétele fényes haditett volt, amiért [[Rudolf magyar király|Rudolf császár és király]] hercegi rangra emelte, és nagy birtokokkal ajándékozta meg. [[1599]]-ben díszkardot ajándékozott Pálffy Miklós barátjának és fegyvertársának a győri siker emlékére.

 

 

A tábornok győri hőstettét a XVII. század óta minden évben megünnepelte a káptalan szervezésében Győr városa a visszafoglalás napján. Ilyenkor a székesegyházi mise után körmenetben vonultak a Fehérvári-kapuhoz, ahol a magukkal vitt és feldíszített Schwarzenberg portrénál német prédikációt tartottak. Erre a célra használták a [[Schaller István]] által festett egész alakos másolatot is, amely a Xántus János Múzeumban maradt ránk.