„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a
}}
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
'''Fogaras ostroma''' ([[román nyelv|románul]] ''Asediu al Făgăraş'') [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd]] -párti [[Majláth István|Maylád István]] az [[erdélyi szászok]] egyik városát a [[törökök|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte, amely végül elfoglalta a várat.
 
Majláth István először [[Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre|Balassa Imrét]] melléje társvajdának tettenevezték Szapolyaiki [[Erdély]] éléremelléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, ezzelhogy Szapolyai pozícióját akartaelőttük is aláássa és [[Erdély]]ben új államot alakítson aláásniki.
 
Miközben a Habsburgok [[Buda|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandszákbéget Ahmedet küldte.<br>
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcokharcot folytakfolytattak Majláth embereivel.<br>
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatjaáltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadjákfogadták, majd a bég parancsot adadott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.
 
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[János Zsigmond]]nak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.
 
Mayládot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint]] és [[Móré László]] is.