A település bányatelepét [[1803]]-ban alapították. [[1823]]-ban Ruszkabányát a HoffmannHofmann Antal és testvére Ádám, valamint Maderspach Károly megvásárolta Ruszkabányát és bányatársulatot alapított. A közeli hegyek érceit termelték ki és dolgozták fel: Vasércet, ezüstöt, krómot és ólmot, valamint feketeszenet. A ruszkicai és lunkányi nagyolvasztóból származó nyersvasat Ruszkabányán és Nándorhegyen létesített kavarókemencékben, öntődékben és hengerművekben dolgozták fel. A vasmű gépeinek hajtására a Ruszka és Ruszkica patakok vízienergiája biztosította. A vállalt Lugoson, Mehádián és Karánsebesen öntöttvas hidat is épített és pályázatot adott be a Lánchíd megépítésére is. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok seregét lőszerrel látta el a gyár. A szabadságharc után a termelés hanyatlott, a vasérctelepek kimerültek, a 20. század elején működése megszünt. Feketeszénbányája ma is működik.
Itt vesszőztette meg nyilvánosan a főtéren [[Julius Jacob Haynau|Haynau]] [[1849]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-án]] [[Maderspach Károly]] feleségét, Buchwald Franciskát, aki a szabadságharc leverése után [[Józef Bem|Bemnek]], [[Kmety György|Kmetynek]] és másoknak menedéket adott.
