„Felső-Egyiptom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Görög –> görögök
Orosz Ida (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Egyiptom]]ot rejtélyes és időtlen társadalomnak tartják.a A”Nílus”Nílus ajándékának” nevezték, mivel az emberek csak közvetlenül a folyó partjain tudtak megélni. A [[Nílus]] több száz kilométeren át hömpölyögött, a sivatagon át, és a végén kiszélesedve, szerteágazottszerteágazva, és deltatorkolatot képezve ömlöttömlölött a Földközi-tengerbe. Bővelkedett ásványkincsekben, de ezt az ókori egyoptomiak nem használták ki.
[[Fájl:A.F.Egy. Térkép.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Alsó-Felső egyiptom térképe]]
 
== Egyiptom ésföldrajzi a Nílus nevefekvése ==
 
Felső-Egyiptomot (a Déli[[Dél]]i ország) mindkét oldalról hegyláncok övezik, és az úgynevezett első (katarakta=zuhatag) nílusi vízeséseknél kezdődik és északra[[észak]]ra a memphiszi[[memphisz]]i tartományig terjedt, megőrizve ősi kialakulását.
Az ország nevének eredetét nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a [[görögök|görög]] Aigyptos szó eredetileg a folyamra vonatkozott, de később átterjedt az ország lakóira; a folyam pedig a Neilos nevet kapta. Az egyiptomiak magukat „Kent”-nek, fekete országnak nevezték. Így különböztették meg magukat a Nílus termékeny völgyét a „ta deser”-től, a vörös országtól; ahogy az [[arábia]]i sivatag fennsíkjait nevezték. Saját magukat „rometu”-nak embernek, vagy „rometu-en-kemt” a fekete ország lakóinak nevezték. Folyamukat „Hapi”-nak hívták. Több elnevezéssel is illették az országot. Ezek közül az egyik legrégebbik a Tamera, vagyis „az árvíz országa”. Az újabb feliratok a „szikomóra” országának, "A szent szem országának" nevezik. A sémi népek „mucur”-nak, vagy „micr”-nek héberül: „micraim”-nak hívták Egyiptomot. Az [[arabok]] mind a mai napig „mazr”-nak vagy „mizr”-nek nevezik az országot.
 
== Felső-Egyiptom városai ==
== A Nílus szó eredete ==
*'''Théba''' vált ki, mint az ország fővárosa, abban az időben, amikor Egyiptom világhatalom volt. Már az ó-birodalomban is meg volt. Thébából indult ki a [[hikszoszok]] elleni küzdelem, a birodalom egyesítését is innen kezdeményezték. Évszázadokon át a fáraók székhelye, és a leigázott országok zsákmányait, adóját is ide hordták. Itt volt Ámon isten főtemploma, melynek romhalmaza Karnak falunál több mint egy kilométer hosszú. Igazából itt egy templomvidék terült el, mely három határfalakkal is körbevett kerületből állt, és amiket kosszfinxek sora kötött össze egymással. A feliratok gyakran nevezik Nú-Ámonnak „Ámon városának”, de előfordul a Nu-a „nagy város” elnevezés. Mára a százkapujú Théba teljesen eltűnt. Többször felvirágzott, majd hanyatlott, végül szétfoszlott több falura.
A Neilos szót az ó-egyiptomi nyelv nem tartalmazta. Lehet, hogy a sémi Nahal=folyam szóval kapcsolható össze. Az egyiptomiak Hapinak nevezték; általában Jor-o, azaz a „nagy folyó” néven emlegetik, ebből keletkezett a Nílus [[héber]] neve: J’or.
*'''Koptosz''' Min istennek, az egyiptomiak Pánjának a székhelye. Felirati neve Kebti volt. Khufu király (kb. Kr.e.3100) idejében templomokkal díszítet város volt. Kiindulási pontja volt az élénk csereforgalom közvetítésére szolgáló útnak. Ezen az úton a kereskedők [[Arábia]] és [[India]] termékeivel űzték a kereskedéskereskedtek; néphíd, mely egykor Ázsiát Afrikával összekötötte.
*'''Denderah,''' Háthornak, az öröm és a szerelem istennőjének a székhelye. A feliratokban Ta-rir,Ta-en-ta-rir szerepel.
*'''Abidosz''' egyik legnevezetesebb városa volt, az ó-egyiptomi Ab-du, az alvilági Ozirisz szent városa, a mai Arabet-el-madfune mellett. Itt mutatták Ozirisz „igazi” sírját, ahováezrek vándoroltak, hogy a sír mellett imádkozhassanak. Minden egyiptominak az volt a legfontosabb vágya, hogy Abidisz vidékén legyen eltemetve. Ha ez nem volt lehetséges, akkor a temetés előtt a múmimáját vitték oda, hogy a szentelt helyen vándorlására áldást kapjon. Még a római korban is szívesen temetkeztek a jómódúak ide. Két templom volt itt; a nagy Szethosz-templom, és a Memnonium, amelynek termében az „abidoszi királytáblák” –t amelyen egyiptomi királylajstromok egyikét találták. A másikat, mely az előzőnél jelentősebb, I. Széti templomának összekötő folyosóján fedezték fel.
*'''Khmunu''' a [[görögök]] Hermopolisza, a bölcsesség istenének Thotnak a székhelye, ezért nevezik egyúttal a Pa-Tehuti, „Thot lakásának”. Romjai a mai aAsmunén falu közelében található.
*'''On''' a görögök Hermonhisza, a feliratok An-montuja, a mai Erment helyén.
*'''Eszne,''' az ókori Szeni, ahol egy nagy templom állott. Az egykori istenházábó még egy 24 oszlopos terem maradt ránk.
*'''Nekhebth''' Nekheb holdistennő városa, a mai El-kab. Sírok hosszú sorozatával lett híres, és történelmi fontosságú. Falai és írásban és képekben az ősidő életét és tevékenységét mutatja meg. Itt leltek örök nyugodalmat annak a harcnak a hősei, amelyet az egyiptomiak a [[hikszoszok]] ellen viseltek.
*'''Edfu''', Hórusz városa. A feliratok szerint Bahud és Tebuja, melyet a koptok Atbónak neveztek, amiből valószínű a város mai neve „Edfu”. Mint Hórusz városának szárnyas napkorong a szimbóluma; ez található az összes templomajtón, és általánosan az egyiptomiak legkedveltebb architektonikus motívuma volt.
*'''Khenu''' a „hajóváros”, a lakosok a kőbányákból nyert építési anyag szállításával foglalkozott. Védőistenük a krokodilfejű Szebek volt.
*'''Ombosz,'''a feliratok Nubitja, az „arany város. Helyi isteneként Szebel-Rá. Innen vezetett az út Núbia aranybányáihoz, a római birodalom idején Egyiptomiak egyik legvirágzóbb városa volt.
*'''Sziéne,''' a hieroglifák Szunja, a mai arabok Asszuánja. Itt voltak a világhírű kőbányák. A régi Egyiptom építészeti, és kőfaragói évezredeken át innen nyerték a kemény gránittömböket a templomkapuik, obeliszkjeik, isten- és királyszobraik számára.
*'''Elefantine'''-szigete, az egyiptomiak „Ab”-nak, „elefántcsont-szigetnek” neveztek. Az egykori épületekből mára már csak néhány oszlop maradt fenn elszigetelten, és a Nílust mérő épület, melyet 1870-ben újra használhatóvá tettek, úgy hogy jelenleg ismét, úgy, mint évezredekkel ezelőtt, innen hirdették ki a Nílus áradását. Helyi istene Khnum volt.
 
== A Nílus tisztelete ==
 
Mivel a folyó az egész ország bőségének előidézője, embernek, állatnak táplálója; isteni tiszteletben részesítették. A mai egyiptomiaknál is „Abu-el-baraka” az ”áldás atyja” a neve. Mint istenség „Nun”-nak, az ősvíznek kozmoszi képviselője; mindent létrehozó és tápláló áradásának évenkénti visszatérésével.
[[Mezopotámia]] folyóitól eltérően a Nílus évenként megáradt, majd leapadt, termékeny fekete iszappal terítette be árterét; ezért nevezték magukat az egyiptomiak hazájukat Kemetnek „Fekete Földnek”. Korlátozták folyását, hogy vizét a szükségletnek megfelelően elvezessék. Ez rákényszerítette őket a hidrotechnika alapjainak megtanulására. Gátakat, zsilipeket, csatornákat és víztartókat és medreket készítettek, hogy a meglévő vízmennyiséget szükség szerint a földek felé vezessék. Gondosan megtervezett öntözőrendszert építettek ki; melynek eredményeként Egyiptom földje nagyon termékeny volt. Az öntöző berendezéseik voltak a saduf, a vízemelő kerék (vízkerék) és az archimédeszi csavar. (Lásd Alsó-Egyiptomnál.) A bő termésnek köszönhetően ellátta a földműveseket, a felesleg pedig a társadalom többi tagját. Az építési remekművek létrehozásánál is szükség volt a folyóra.
A Nílus tisztelete az istentiszteletek legrégebbi formái közé tarozik. Felvonulásokon és különféle vallásos ceremóniákon ünnepelték áldásos működését.
Mivel az egész ország bőségének előidézője, embereknek, állatoknak táplálója; isteni tiszteletben részesítették. A mai egyiptomiaknál is „Abu-el-baraka” az ”áldás atyja” a neve. Mint istenség „Nun”-nak, az ősvíznek kozmoszi képviselője; mindent létrehozó és tápláló áradásának évenkénti visszatérésével. A Nílus tisztelete az istentiszteletek legrégebbi formái közé tarozik. Díszes felvonulásokon különféle vallásos ceremóniákon ünnepelték áldásos működését. A Nílus istenének ábrázolása legkedveltebb volt a templomdíszítések között és az országban mindenütt szentélyeket állítottak neki. Az ábrázolások szerint kövér testű férfiistennek tüntetik fel, lecsüngő női mellekkel, jelképezve az ország táplálóját és létrehozóját. Fején Felső-Egyiptomban lótuszcserjét, még Alsó-Egyiptomban papiruszcserjét visel. Kezében adományokat tart, a növény- és állatvilágból.
 
== Az egyesítés ==
 
Lásd: [[Alsó-Egyiptom]]
== Az ország és lakói ==
 
Lásd: [[Alsó-Egyiptom]]
Egyiptom országát [[kelet]]re az arábiai hegylánc, [[nyugat]]ra a líbiai sivatag határol. Ha a Nílus nem lenne, az ország a megsemmisülne. A földje kiszáradna, növényei elszáradnának, a nap ereje porrá változtatná zsíros talaját, és a sivatag homokja betemetné, amelyet most a tenger felé visz a folyam. Azért mondja az egyiptomi: „Hapi-céfá”, azaz a „a Nílus a fenntartóm”. A Nílus eredetéről és forrásairól a régi egyiptomiak csak keveset tudtak; így működését szent misztikumnak tekintették. Ízisz istennőnek tulajdonították az áradást, és a forrás helyét az ember csak halála után ismerhette meg, akkor is Ízisz segítségével.
 
== Egyiptom földrajzi fekvése ==
 
[[Dél]]i határt Asszuán (Szunum, vagy Syene) városa jelezte Abu vagy [[Elefantine]] szigetvárosával szemben, [[észak]] felől pedig a Földközi-tenger határolta. [[Heliopolisz]] mellett az On közelében a Nílus háromfelé ágazott: a kanopuszira, az athribisz-szebennitoszira és a babasztisz-peluziumira, melyek közül az első 1820 óta a Mahmudije-csatorna. Ezekhez még négy mellékág járul: a rozettei, a damiettei, a mendeszi és a tániszi. Ezeken kívül még számos mesterséges csatorna járta keresztül-kasul.
 
== Tudományok fejlődése ==
 
Lásd: [[Alsó-Egyiptom]]
A Nílus áradása, és apadása között bizonyos csillagcsoportok feltűnéséhez kapcsolódik. Ez a csillagos ég tanulmányozása, már korán rendezett naptár szervezésére vezetett. Az áradások miatt a szántóföldek határai elmosódtak, így szükségessé vált, hogy a földeket felmérjék, telekkönyvezzék; ami a felmérési tudomány fejlődését hozta. Amikor a [[piramis]]- és templomépítéshez szükséges gránitot Asszuánból [[Memphisz]] határába kellett szállítani, akkor tutajok és hajók készítése vált szükségessé a Níluson való szállítás miatt.
 
== A kettéválás oka ==
 
Lásd: [[Alsó-Egyiptom]]
A Nílus áradásai biztosították a lakosok jólétét. Már történetének legősibb kezdetén két részre tagolódott. Az egyik Pa-ta-rész, a Déli ország, amelyet a görögök után Felső-Egyiptomnak nevezünk, a másik Ta-mekht, amit a görög írók Delta országnak neveztek ez Alsó-Egyiptom.
A lakó nyelvhasználatának helyi eltérése, a szokások és intézmények különbözőségein alapul. Az utolsó Rameszidák egyikékének sírkamráját díszítő ábrázolásokon a vörös színű rometuk két csportra oszlanak. Ezek egyike a rometu-Kemt, a fekete ország lakói; a másik a rometu-Deser, a vörös ország lalói. Az ország kettéválása a király címében és a koronában is megmutatkozott. Mindegyik rész több [[Kerület (közigazgatás)|kerületre]] oszlott, amelyeket a görögök „Nomoi”-nak hívtak. Felső-Egyiptom-nak huszonhét, (huszonkettő) ilyen kerülete volt. Ezek egyiptomi elnevezése Hezep, vagy Tas volt. Minden kerületnek volt külön [[főváros]]a, mely az örökös kerületi fejedelemnek is a székhelye volt. Egyes kerületnek különösen fontos szerepe volt Egyiptom sok ezer éves történetében; Felső-Egyiptomban a thébai kerületnek.
 
==Lásd még==
== Elhelyezkedés, földrajzi fekvése ==
 
*[[Ókori Egyiptom]]
Felső-Egyiptomot (a Déli ország) mindkét oldalról hegyláncok övezik, és az úgynevezett első nílusi vízeséseknél kezdődik és északra a memphiszi tartományig terjedt, megőrizve ősi kialakulását.
*[[Alsó-Egyiptom]]
*[[Egyiptom]]
 
== A Nílus tiszteleteIrodalom ==
 
Mivel az egész ország bőségének előidézője, embereknek, állatoknak táplálója; isteni tiszteletben részesítették. A mai egyiptomiaknál is „Abu-el-baraka” az ”áldás atyja” a neve. Mint istenség „Nun”-nak, az ősvíznek kozmoszi képviselője; mindent létrehozó és tápláló áradásának évenkénti visszatérésével. A Nílus tisztelete az istentiszteletek legrégebbi formái közé tarozik. Díszes felvonulásokon különféle vallásos ceremóniákon ünnepelték áldásos működését. A Nílus istenének ábrázolása legkedveltebb volt a templomdíszítések között és az országban mindenütt szentélyeket állítottak neki. Az ábrázolások szerint kövér testű férfiistennek tüntetik fel, lecsüngő női mellekkel, jelképezve az ország táplálóját és létrehozóját. Fején Felső-Egyiptomban lótuszcserjét visel. Kezében adományokat tart, a növény- és állatvilágból.
 
== Felső-Egyiptom városai ==
*'''Théba''' vált ki, mint az ország fővárosa, abban az időben, amikor Egyiptom világhatalom volt. Már az ó-birodalomban is meg volt. Thébából indult ki a hikszoszok elleni küzdelem, a birodalom egyesítését is innen kezdeményezték. Évszázadokon át a fáraók székhelye, és a leigázott országok zsákmányait, adóját is ide hordták. Itt volt Ámon isten főtemploma, melynek romhalmaza Karnak falunál több mint egy kilométer hosszú. Igazából itt egy templomvidék terült el, mely három határfalakkal is körbevett kerületből állt, és amiket kosszfinxek sora kötött össze egymással. A feliratok gyakran nevezik Nú-Ámonnak „Ámon városának”, de előfordul a Nu-a „nagy város” elnevezés. Mára a százkapujú Théba teljesen eltűnt. Többször felvirágzott, majd hanyatlott, végül szétfoszlott több falura.
*'''Koptosz''' Min istennek, az egyiptomiak Pánjának a székhelye. Felirati neve Kebti volt. Khufu király (kb. Kr.e.3100) idejében templomokkal díszítet város volt. Kiindulási pontja volt az élénk csereforgalom közvetítésére szolgáló útnak. Ezen az úton a kereskedők Arábia és India termékeivel űzték a kereskedés; néphíd, mely egykor Ázsiát Afrikával összekötötte.
*'''Denderah,''' Háthornak, az öröm és a szerelem istennőjének a székhelye. A feliratokban Ta-rir,Ta-en-ta-rir szerepel.
*'''Abidosz''' egyik legnevezetesebb városa volt, az ó-egyiptomi Ab-du, az alvilági Ozirisz szent városa, a mai Arabet-el-madfune mellett. Itt mutatták Ozirisz „igazi” sírját, ahováezrek vándoroltak, hogy a sír mellett imádkozhassanak. Minden egyiptominak az volt a legfontosabb vágya, hogy Abidisz vidékén legyen eltemetve. Ha ez nem volt lehetséges, akkor a temetés előtt a múmimáját vitték oda, hogy a szentelt helyen vándorlására áldást kapjon. Még a római korban is szívesen temetkeztek a jómódúak ide. Két templom volt itt; a nagy Szethosz-templom, és a Memnonium,amelynek termében az „abidoszi királytáblák” –t amelyen egyiptomi királylajstromok egyikét találták. A másikat, mely az előzőnél jelentősebb, I. Széti templomának összekötő folyosóján fedezték fel.
*'''Khmunu''' a görögök Hermopolisza, a bölcsesség istenének Thotnak a székhelye, ezért nevezik egyúttal a Pa-Tehuti, „Thot lakásának”. Romjai a mai aAsmunén falu közelében található.
*'''On''' a görögök Hermonhisza, a feliratok An-montuja, a mai Erment helyén.
*'''Eszne,''' az ókori Szeni, ahol egy nagy templom állott. Az egykori istenházábó még egy 24 oszlopos terem maradt ránk.
*'''Nekhebth''' Nekheb holdistennő városa, a mai El-kab. Sírok hosszú sorozatával lett híres, és történelmi fontosságú. Falai és írásban és képekben az ősidő életét és tevékenységét mutatja meg. Itt leltek örök nyugodalmat annak a harcnak a hősei, amelyet az egyiptomiak a hikszoszok ellen viseltek.
*'''Edfu''', Hórusz városa. A feliratok szerint Bahud és Tebuja, melyet a koptok Atbónak neveztek, amiből valószínű a város mai neve „Edfu”. Mint Hórusz városának szárnyas napkorong a szimbóluma; ez található az összes templomajtón, és általánosan az egyiptomiak legkedveltebb architektonikus motívuma volt.
*'''Khenu''' a „hajóváros”, a lakosok a kőbányákból nyert építési anyag szállításával foglalkozott. Védőistenük a krokodilfejű Szebek volt.
*'''Ombosz,'''a feliratok Nubitja, az „arany város. Helyi isteneként Szebel-Rá. Innen vezetett az út Núbia aranybányáihoz, a római birodalom idején Egyiptomiak egyik legvirágzóbb városa volt.
*'''Sziéne,''' a hieroglifák Szunja, a mai arabok Asszuánja. Itt voltak a világhírű kőbányák. A régi Egyiptom építészeti, és kőfaragói évezredeken át innen nyerték a kemény gránittömböket a templomkapuik, obeliszkjeik, isten- és királyszobraik számára.
*'''Elefantine'''-szigete, az egyiptomiak „Ab”-nak, „elefántcsont-szigetnek” neveztek. Az egykori épületekből mára már csak néhány oszlop maradt fenn elszigetelten, és a Nílust mérő épület, melyet 1870-ben újra használhatóvá tettek, úgy hogy jelenleg ismét, úgy, mint évezredekkel ezelőtt, innen hirdették ki a Nílus áradását. Helyi istene Khnum volt.
 
== Az egyesítés ==
 
Egyiptom történetének írásos feljegyzései kb. Kr.e. 3000-ből valók, amikor Narmer király Felső-Egyiptom (azaz Dél) királya, Alsó-Egyiptom (a Delta) meghódításával egyesítette az országrészeket.Thébából indult ki a birodalom egyesítésének kezdeményezése. A királynak „mindkét ország királya” volt a címe, és a koronázásakor két koronát tettek a fejére: a fehér korona Felső- a vörös korona Alsó-Egyiptomot jelképezte.
 
== Irodalom ==
 
* Mahler Ede: Ókori egyiptom Black&White Kiadó 2006 Reprint kiadás
* A Tudás Fája. Marshall Cavendish, Magyarország, 2005-2007
* saját tudás
 
{{portál|ókor}}