„Felső-Egyiptom” változatai közötti eltérés

▲Felső-Egyiptomot (a Déli ország) mindkét oldalról hegyláncok övezik, és az úgynevezett első nílusi vízeséseknél kezdődik és északra a memphiszi tartományig terjedt, megőrizve ősi kialakulását.

▲Mivel az egész ország bőségének előidézője, embereknek, állatoknak táplálója; isteni tiszteletben részesítették. A mai egyiptomiaknál is „Abu-el-baraka” az ”áldás atyja” a neve. Mint istenség „Nun”-nak, az ősvíznek kozmoszi képviselője; mindent létrehozó és tápláló áradásának évenkénti visszatérésével. A Nílus tisztelete az istentiszteletek legrégebbi formái közé tarozik. Díszes felvonulásokon különféle vallásos ceremóniákon ünnepelték áldásos működését. A Nílus istenének ábrázolása legkedveltebb volt a templomdíszítések között és az országban mindenütt szentélyeket állítottak neki. Az ábrázolások szerint kövér testű férfiistennek tüntetik fel, lecsüngő női mellekkel, jelképezve az ország táplálóját és létrehozóját. Fején Felső-Egyiptomban lótuszcserjét visel. Kezében adományokat tart, a növény- és állatvilágból.

▲== Felső-Egyiptom városai ==

▲*'''Théba''' vált ki, mint az ország fővárosa, abban az időben, amikor Egyiptom világhatalom volt. Már az ó-birodalomban is meg volt. Thébából indult ki a hikszoszok elleni küzdelem, a birodalom egyesítését is innen kezdeményezték. Évszázadokon át a fáraók székhelye, és a leigázott országok zsákmányait, adóját is ide hordták. Itt volt Ámon isten főtemploma, melynek romhalmaza Karnak falunál több mint egy kilométer hosszú. Igazából itt egy templomvidék terült el, mely három határfalakkal is körbevett kerületből állt, és amiket kosszfinxek sora kötött össze egymással. A feliratok gyakran nevezik Nú-Ámonnak „Ámon városának”, de előfordul a Nu-a „nagy város” elnevezés. Mára a százkapujú Théba teljesen eltűnt. Többször felvirágzott, majd hanyatlott, végül szétfoszlott több falura.

▲*'''Koptosz''' Min istennek, az egyiptomiak Pánjának a székhelye. Felirati neve Kebti volt. Khufu király (kb. Kr.e.3100) idejében templomokkal díszítet város volt. Kiindulási pontja volt az élénk csereforgalom közvetítésére szolgáló útnak. Ezen az úton a kereskedők Arábia és India termékeivel űzték a kereskedés; néphíd, mely egykor Ázsiát Afrikával összekötötte.

▲*'''Denderah,''' Háthornak, az öröm és a szerelem istennőjének a székhelye. A feliratokban Ta-rir,Ta-en-ta-rir szerepel.

▲*'''Abidosz''' egyik legnevezetesebb városa volt, az ó-egyiptomi Ab-du, az alvilági Ozirisz szent városa, a mai Arabet-el-madfune mellett. Itt mutatták Ozirisz „igazi” sírját, ahováezrek vándoroltak, hogy a sír mellett imádkozhassanak. Minden egyiptominak az volt a legfontosabb vágya, hogy Abidisz vidékén legyen eltemetve. Ha ez nem volt lehetséges, akkor a temetés előtt a múmimáját vitték oda, hogy a szentelt helyen vándorlására áldást kapjon. Még a római korban is szívesen temetkeztek a jómódúak ide. Két templom volt itt; a nagy Szethosz-templom, és a Memnonium,amelynek termében az „abidoszi királytáblák” –t amelyen egyiptomi királylajstromok egyikét találták. A másikat, mely az előzőnél jelentősebb, I. Széti templomának összekötő folyosóján fedezték fel.

▲*'''Khmunu''' a görögök Hermopolisza, a bölcsesség istenének Thotnak a székhelye, ezért nevezik egyúttal a Pa-Tehuti, „Thot lakásának”. Romjai a mai aAsmunén falu közelében található.

▲*'''On''' a görögök Hermonhisza, a feliratok An-montuja, a mai Erment helyén.

▲*'''Eszne,''' az ókori Szeni, ahol egy nagy templom állott. Az egykori istenházábó még egy 24 oszlopos terem maradt ránk.

▲*'''Nekhebth''' Nekheb holdistennő városa, a mai El-kab. Sírok hosszú sorozatával lett híres, és történelmi fontosságú. Falai és írásban és képekben az ősidő életét és tevékenységét mutatja meg. Itt leltek örök nyugodalmat annak a harcnak a hősei, amelyet az egyiptomiak a hikszoszok ellen viseltek.

▲*'''Edfu''', Hórusz városa. A feliratok szerint Bahud és Tebuja, melyet a koptok Atbónak neveztek, amiből valószínű a város mai neve „Edfu”. Mint Hórusz városának szárnyas napkorong a szimbóluma; ez található az összes templomajtón, és általánosan az egyiptomiak legkedveltebb architektonikus motívuma volt.

▲*'''Khenu''' a „hajóváros”, a lakosok a kőbányákból nyert építési anyag szállításával foglalkozott. Védőistenük a krokodilfejű Szebek volt.

▲*'''Ombosz,'''a feliratok Nubitja, az „arany város. Helyi isteneként Szebel-Rá. Innen vezetett az út Núbia aranybányáihoz, a római birodalom idején Egyiptomiak egyik legvirágzóbb városa volt.

▲*'''Sziéne,''' a hieroglifák Szunja, a mai arabok Asszuánja. Itt voltak a világhírű kőbányák. A régi Egyiptom építészeti, és kőfaragói évezredeken át innen nyerték a kemény gránittömböket a templomkapuik, obeliszkjeik, isten- és királyszobraik számára.

▲*'''Elefantine'''-szigete, az egyiptomiak „Ab”-nak, „elefántcsont-szigetnek” neveztek. Az egykori épületekből mára már csak néhány oszlop maradt fenn elszigetelten, és a Nílust mérő épület, melyet 1870-ben újra használhatóvá tettek, úgy hogy jelenleg ismét, úgy, mint évezredekkel ezelőtt, innen hirdették ki a Nílus áradását. Helyi istene Khnum volt.

▲== Az egyesítés ==