„Játék (pedagógiai módszer)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
vandalizmus rv |
|||
8. sor:
==A játék általános jellemzői==
* A játék
* A játék
* A játék
* A játék észrevétlenül
* A játék
A játék tehát egyaránt nagyon fontos fogalom a pedagógiában, a pszichológiában, a szociológiában, sőt, a mindennapi életben is. Ragaszkodva a témánkhoz, pedagógiai szemmel nézve a játék elengedhetetlen része az oktatásnak. Fontos, hogy ne fásuljanak a gyermekek a tanulás közben, fel tudjanak lélegezni, tudjanak egy kicsit mozogni, valamint absztrachálni a tudást, amit átvettek, más esetben alapozni egy új tananyagot. Örök vita tárgya volt és lesz is, hogy mi számít játéknak, és mi nem. Visszatérve egy pillanatra a pszichológiai szemléletre, van elmélet, mely szerint semmi más nem játék, csak a szabad játék, melynek minden szabályát, az egész világát a gyermek és a gyermeki képzeletvilág határozza meg. Újszerű és az utóbbihoz képest már-már alternatív vélemény, hogy minden játék, amely nem tartozik az összes többi pedagógiai módszerhez – és valójában ma a pedagógusok humánus többsége így vélekedik, és vallja a fenti tulajdonságokat a játéknak. A játéknak, mely az óra azon része, amelyet a gyermek valóban élvez és észrevétlenül fejlődik közben.
30. sor:
** Zenei játékok
** Problémamegoldó játékok
==A játék jellemzői alapján tervezzünk játékot==
* Mit fejleszt a játék?
* Mi a célja a játéknak?
* Kinek/kiknek való a játék? (kor, nem, képesség)
* Hol játszható?
* Mikor játszható?
* Hányan játszhatják?
* Kapcsolódik-e a tananyaghoz, ha igen, miben és hogyan?
A foglalkozási tervben érdemes havonta, ezekhez a szempontokhoz igazodva tervezni
a megtanítandó, kezdeményezendő játékokat.
== A játék típusa, a tervezés ==
|