|
[[Lónyai Menyhért]] pénzügyminiszter [[1868]]. [[február 5]]-én keltezett levelében szerepel az utasítás a perecesi bányatelep létesítésére. A levélben szerepelt a Gränzenstein-alagút létesítése is (Gyertyánvölgy irányába), ez 2336 méteres hosszával akkor a világ harmadik, Európa második leghosszabb bányaalagútjának számított. Az 1870-es években a perecesi Mátyás-táró, valamint a hegyoldali Pálinkás- és Weisner-táró termelését fokozták, itt azonban a szén kéntartalma miatt nem volt megfelelő a gyárnak, és a Gyertyánvölgyön túli Adriányi-telep jobb széntartalékának kitermelésére törekedtek. Ehhez nyílt a 105 méter mély, négyszintes Barossakna, ami Borsod megye legnagyobb teljesítményű bányája volt, a Vasgyárat azonban még ez sem tudta ellátni, ezért nyitották Pereces és [[Sajóbábony]] alatt az Újaknát, amiben az országban először alkalmaztak villamos mozdonyokat a föld alatti szállításhoz; 1901 és 1909 közt összesen hetet szereztek be. Az Újakna egyes aknája 212, a kettes 210 méter mély volt. 1905-re 100 000 tonna volt az akna termelése, a legtöbbet, 161 660 tonnát 1910-ben termeltek ki itt.
Az [[I. világháború]] után Barossakna termelését csökkentették, Újaknáét [[1924]]-ben leállították. A függőleges aknaszállítás 1938-tól megszűnt. Az északi és a déli lejtősaknákat mélyítették. A [[II. világháború]] után a bányát államosították; ebben az időben áttértek a frontfejtésre. Barossakna központi helyzetének köszönhetően a pálinkási, adriányi és finkei telepek szenét is itt termelték ki.
[[1950]]-ben Perecest Miskolchoz csatolták. A városrész [[1970 ]] után , a városrészbánya bezárásával hanyatlani kezdetkezdett, bezárt a mozi, boltok bezártak, megszűnt a kisvonat , valamint a bánya is bezárt. 2007-től a romaszegényebb lakosság kiköltöztetésének köszönhetően a városrész ismét fellendült . Kertvárossá minősült, és jelenlegkertvárossá is luxusvillák épülnek a területénminősült. ▼
A [[II. világháború]] után a bányát államosították. [[1950]]-ben Perecest Miskolchoz csatolták.
▲1970 után a városrész hanyatlani kezdet, bezárt a mozi, boltok, megszűnt a kisvonat, valamint a bánya is bezárt. 2007-től a roma lakosság kiköltöztetésének köszönhetően a városrész ismét fellendült. Kertvárossá minősült, és jelenleg is luxusvillák épülnek a területén.
== Bányászat ==
1925-tól villamos meghajtású végtelenített szállítógéppel dolgoztak. Az 1930-as évek elején mélyítették az északi és déli lejtősaknákat, 1938-tól a függőleges aknaszállítás megszűnt. A második világháborút követő "széncsaták" után frontfejtésekre tértek át. Természetesen alkalmazták az akkori korszerű gépesített fejtési és vágatbiztosítási módszereket. 1964. negyedik negyedévében a lejtősakna alsó szakaszát "berabolták" és ezzel a régi, sok tekintetben úttörő üzem megszűnt. Barossakna központi helyzetéből adódóan onnan termelték és szállították ki a Pálinkás-i, Finke-i és Adriány-i telepek szenét is. Ezeket már a megszüntetés előtt Lyukóbánya felől közelítették meg, szénvagyonának nagy részét abban az irányban hozták felszínre. Erenyő-bánya lejtősaknáját 1951-ben kezdték mélyíteni azzal a kettős céllal, hogy a diósgyőri Pecér-völgyben lévő Anna-bánya és a Lyukó-völgy elején lévő Márta-bánya szállítási koncentrációját megoldják, a közöttük lévő széntelepek kiaknázása mellett. Az Erenyő-aknán 1966-ban szállították ki a legtöbb szenet, megközelítőleg 350.000 tonnát. A magas önköltség és a krónikus létszámhiány miatt 1973-ban leállították. Lyukóbánya ugyan nem Pereces közigazgatási területén fekszik, de ezer szállal kötődik ide. Nemcsak a föld mélyében összefüggő szénmezők, de megszületése, a perecesi bányászok élete, sorsa elválaszthatatlan kapcsolat. Kisebb lejtősaknák művelése korábban is folyt itt, de érdemileg 1939-ben fogtak hozzá a Barossakná-nál sokkal nagyobb és korszerűbb két függőakna létesítéséhez. A második világháború közbejötte miatt az öt évre tervezett munka kilenc évig tartott. Az egyes számú akna átmérője öt méter, a kettesé, 3,8 méter, mindkettő mélysége meghaladta a 300 m-t. A fejtést először a betömedékelt perecesi akna irányában kezdték el, s azt újra megnyitották szellőzés és biztonsági személyszállítás céljára. Ezt a munkát 1958-ban fejezték be. Az akna mélysége 218 méter lett. Lyukóbánya éveken keresztül "milliomos bánya" volt, l egnagyobb termelést 1982-ben, 1.296.640 tonnát ért el. Ezt fokozhatta volna, de az országos ipari hanyatlás előbb kevésbé, később kegyetlen visszafogásra kényszerítette. Mégis, amikor tucatjával zárják be az ország szénbányáit, köztük jelentős borsodi bányákat, reménysugár, hogy " Lyukó" a Tiszai Villamos Erőművek szénbányájaként sok pereces-i embernek is kenyeret adhat."
Sajnos a helyzet nem így„alakult”! A fejezet írója ma már nincs közöttünk, nem érhette meg a jelent, a dicstelen VÉGET! Lyukóbánya a privatizációs viharok közepette külföldi érdekeltségbe került és 2004-ben tulajdonosa az amerikai AES „felhagyta” azt. Kezdetben még úgy tűnt, megmarad a lakosság szénigényének kielégítését kiszolgáló kapacitás, de ez sem teljesült. A föld alatt, a jelenleg már a víz által elárasztott vágatokban mintegy tízmillió tonna szén és sokak szerint számos bányagép, bányavasúti eszköz alussza örök álmát. Utóbbiak felszínre hozása, melyek a nemzeti vagyon részét képezik és egykor még múzeális értéket képviselhetnek természetesen nem „érte meg”. Viszont rövid időn belül, láthatóan nagy buzgalommal eltüntették az egykori kötélpálya oszlopait a drótkötelet és a csilléket. Rekultivációt ígérnek, majd meglátjuk mi lesz belőle.
==Forrás==
|
