„Piramiskörzet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Halotti templom: linkjavítások
27. sor:
A halotti templom a piramiskörzet – kultikus szempontból – legfontosabb egysége. Ismert olyan piramiskörzet, például [[Dzsedefré-piramis|Dzsedefré piramisa]], ahol a piramis építése éppen csak elkezdődött, máris félbe maradt; mégis használták a piramiskörzetet, mivel a halotti templom erre már alkalmas volt. Ugyanakkor szinte teljesen kész piramisokat egyáltalán nem használtak, mivel nem volt megfelelő halotti templomuk. Az utóbbira jó példa a két mazgúnai piramis, vagy [[Hendzser]] [[Hendzser-piramis|piramisa]].<ref name="lehner">{{Mark_Lehner}}</ref>
 
A halotti templom központi része kezdetben inkább csak kis áldozókápolna, egy ''hotep'' [[Hieroglif írás|hieroglifa]] alakjára faragott oltárkő volt, két oldalán egy-egy [[sztélé]]vel. A koncepció a mejdúmi piramisnál és a [[Tört- falú piramis|Tört Piramisnál]] kitűnően megfigyelhető: az oltárkő elhelyezésére kis méretű, fedett épület szolgált, amit kőfallal körülvett aprócska udvar fogott körbe. [[Hufu|Hnum-Hufu]] [[Nagy Piramis|piramis]]ánál jelent meg az első, klasszikus halotti templom, amelynek fő egységei megtalálhatók a későbbi épületeknél is.<ref group=jegyzet>Az itt felvázolt elrendezés csak a koncepciót ismerteti, valójában a helyiségek elhelyezése nagy változatosságot, akár lényegi eltérést is mutat.</ref> A bejáratot a feljáróúthoz csatlakozó, hosszanti előcsarnok képezte, ami egy, az épülethez képest tágas, nyitott udvarra nyílt. Az udvar egyes oldalait, vagy minden oldalát oszlopok díszítették, esetleg a falakon beugrók vagy paneles díszítések sorakoztak. Az udvarról egy oszlopcsarnokon avagy portikuszon keresztül az öt szoborfülkéhez lehetett jutni, amelyek a királyság aspektusait ábrázoló szobrokat tartalmaztak, és a VI. dinasztia elejétől ([[Teti]] [[Teti-piramis|piramisától]] kezdve) bizonyíthatóan egyszárnyú faajtók zárták el a külvilágtól. Az öt szoborfülke mögött – gyakran egy keresztfolyosóról – nyílt a szentély, amelynek nyugati falánál királyszobor vagy [[álajtó]] volt, esetleg mindkettő. Elé áldozókamra kerülhetett, aminek közepén kőoltár állt, de a klasszikus halotti templomok esetében már nem ''hotep,'' hanem egyszerű, téglatest alakú. Esetenként a keresztfolyosón további álajtókat helyeztek el. E fő helyiségek körül keskeny, hosszú tárolóhelyiségeket alakítottak ki, illetve rendszerint kijárat is nyílt a piramis és az azt körülvevő kerítésfal által bezárt területre. A VI. dinasztiától kezdve a szentély felé csak egy kis, négyzetes alaprajzú, egyetlen oszloppal „díszített” előszobán, az ''egyoszlopos kamrán'' avagy ''antichambre carrée''-n keresztül lehetett bejutni.
 
A halotti templom tájolása lehetett észak-déli, vagy kelet-nyugati. A tájolás alapján típusokat is szokás megkülönböztetni. A [[lépcsős piramis]]ok halotti temploma rendszerint észak-déli tájolású, és ezek a piramis északi oldalán helyezkedtek el. A klasszikus piramiskörzetek halotti temploma a piramis keleti oldalán, kelet-nyugati tájolású, de akad ez alól kivétel is, például [[Uszerkaf]] [[Uszerkaf-piramis|piramisának]] halotti temploma a piramis déli oldalán, észak-déli tájolással épült. Ez a piramiskörzet számos más tekintetben is rendhagyó. A Középbirodalmi piramisoknál váltakozik, hogy a halotti templomot a déli oldalra, észak-déli tájolással, vagy a keleti oldalra, kelet-nyugati tájolással építették. A tájolásnál egyes építmények esetén nem a tényleges égtájakat vették figyelembe, hanem a Nílus folyásirányát tekintették észak-déli tengelynek. (Ez más templomoknál is előfordult, például a [[Luxori templom]]nál is.)