„A magyarországi németek kitelepítése” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: kat |
a Bottal végzett egyértelműsítés: MKP –> Magyar Kommunista Párt |
||
13. sor:
A [[Második világháború|II. világháborúban]] győztes nagyhatalmak [[1945]]. augusztus elején a [[potsdami konferencia|potsdami konferencián]] a magyarországi németek [[kitelepítés]]ét együtt tárgyalták a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiá]]ból, illetve [[Lengyelország]]ból kitelepítendő németekével. A megállapodás [[XIII. cikkelye]] alapján a magyar kormány engedélyt kapott arra, hogy a hazai német lakosságot vagy annak részeit úgymond "rendezetten, humánus módon" [[Németország]]ba telepítse ki. Az engedélyhez novemberben csatolt keretszám (max. 4-500 ezer fő) lehetővé tette a hazai németség akár teljeskörű [[kitelepítés]]ét is, ugyanis hazánkban akkor Fehér István becsült adatai szerint legfeljebb 380 ezer főnyi német nemzetiségi élt. Viszont nem kapott a magyar kormány irányelveket arra, milyen jogi-bűnösségi kategóriák szerint jelölje ki a kitelepítendőket.
A minisztertanács [[1945]]. [[december 22.|december 22-i]] ülésén [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] belügyminiszter ([[Magyar Kommunista Párt|MKP]]) terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség [[kollektív bűnösség]]én alapult. Rá a jelenlévő 16 miniszterből kilencen igennel, ketten nemmel szavaztak, öten tartózkodtak. A kormány az 12330/1945 ME sz. [[rendelet]]ében ([[1945]]. [[december 29.]]) csak látszatra nevezett meg politikai felelősség szerinti kategóriákat. Kivételeket is csak formailag engedett meg. Valójában ugyanis a hazai német lakosság teljeskörű [[kitelepítés]]ére törekedett. Ezért volt benne a [[kitelepítés]] elsőszámú indoka az, ha valaki magát [[1941]]-ben, a népszámláláskor német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta. A magyar kormány igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a [[berlin]]i [[Szövetséges Ellenőrző Tanács]] utasítására rendelte volna el a [[kollektív bűnösség]]en alapuló, teljeskörű [[kitelepítés]]t. A [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság|SZEB]] [[1946]]. [[január 25.|január 25-i]] ülésén készült jegyzőkönyv szerint a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság|SZEB]] [[amerikai Egyesült Államok|amerikai]] tagja, [[Key tábornok]] és [[Szovjetunió|szovjet]] elnöke, [[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov marsall]] tiltakozásul felszólította a kormányt, hogy ne használja "a SZET utasítására" kifejezést. Ugyanakkor [[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]] óriási nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy az elrendelt teljeskörű [[kitelepítés]] minél hamarabb megvalósuljon és lezáruljon. Ezzel akarta ugyanis elősegíteni, hogy [[Csehszlovákia]] gyorsan [[kitelepítés|kitelepít]]hesse az ottani magyarokat [[Magyarország]]ra.
[[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] kommunista belügyminiszter [[1946]]. január 15-én adta ki a kitelepítés végrehajtását szabályozó 70.010 / 1946 BM. számú rendeletet. Ebben az állt, hogy a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg a járás, a megyei jogú város vagy a megye német lakosságának a 10%-át. Az "ártatlanok" számát abszurd módon adminisztratív úton korlátozta. Nem szolgálta a személyes politikai felelősség tényleges vizsgálatát. A német nemzetiségieket kiszolgáltatta egy belügyminiszteri biztos által vezetett bizottságnak, amely helyben, kénye-kedve szerint dönthetett, elismeri-e az ártatlanságot vagy sem. Ez az önkényes szabályozás újabb hatalmi csatározásokhoz is vezetett a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]] és a [[Magyar Kommunista Párt]] között. Sok helyütt a kommunista tagsági könyv lett az egyetlen hatásos érv a mentesítéshez.
| |||