„Zengőlégyfélék” változatai közötti eltérés

bőv., tagol, forr.
a („Légyalkatúak” kategória hozzáadva (a HotCattel))
(bőv., tagol, forr.)
| subclassis = [[Szárnyas rovarok]] ''(Pterygota)''
| infraclassis = [[Újszárnyúak]] ''(Neoptera)''
| superordo = ''[[EndopterygotaFejlett szárnyas rovarok]] ''(Endopterygota)''
| ordo = [[Kétszárnyúak]] ''(Diptera)''
| subordo = [[Légyalkatúak]] ''(Brachycera)''
| infraordo = [[MuscamorphaMuscomorpha]]
| sectio = [[homlokrés nélküli legyek]] ''(Aschiza)''
| superfamilia = [[Zengőlegyek]] ''(Syrphoidea)''
| familia = '''Zengőlégyfélék''' ''(Syrphidae)''
 
}}
A '''zengőlégyfélék''' vagy '''zengőlegyek''' ''(Syrphidae)'' a [[légyalkatúak]] alrendjének ''(Brachycera)'', a ''[[Muscomorpha]]'' alrendág,alrendágában a [[zengőlegyek]] öregcsaládjának ''(Syrphoidea)'' egyik családja. A légyalkatúak korábbi rendszerében a [[parafiletikus]] taxonnak bizonyult kerek- bábrésű legyek ''(Cyclorrapha)'' között szerepeltek – amely [[parafiletikus]] taxonnak bizonyult –alredágban, a [[homlokrés- nélküli legyek]] öregcsaládjában ''(Aschiza)''. szerepeltek – ez a taxon most a [[Muscomorpha]] alrendág egyik fajcsoportja.
 
== Elterjedésük, előfordulásuk ==
A zengőlegyek 4500 [[faj]]a az egész [[Föld]]et benépesíti. [[Közép-Európa|Közép-Európában]] – így hazánkban is – elég gyakoriak, kora-tavasztól késő-őszig találkozhatunk velük, főként [[ernyősvirágzatúak|ernyős-]], [[fészekvirágzatúak|fészkes-]], [[keresztesvirágúak]], [[szegfűfélék|szegfű-]] és [[rózsafélék]] virágain. A [[méhek]]hez hasonlóan virágról virágra járnak, és nyaló–szívó típusú szájszervükkel [[virágpor]]t és [[nektár]]t vesznek magukhoz.
 
A család mintegy 4500 faja az egész Földet benépesíti. [[Közép-Európa|Közép-Európában]] – így hazánkban is – elég gyakoriak. Kora tavasztól késő őszig találkozhatunk velük, főként
Éppen a [[virág]]látogatásuk miatt igen nagy a szerepük a [[beporzás]]ban is. Az árnyékos és nedves helyeken növő virágok, a mocsári és vízi növények, valamint a kora-tavaszi virágok megporzói a zengőlegyek, és a méhek után a legfontosabb beporzó rovarcsoportnak tekinthetők.
* az [[ernyősvirágzatúak]],
* a [[fészekvirágzatúak|fészkes-]],
* a [[keresztesvirágúak]],
* a [[szegfűfélék]] és
* a [[rózsafélék]] virágain.
 
== Életmódjuk ==
 
A [[méhek]]hez hasonlóan virágról virágra járnak, és nyaló–szívó szájszervükkel [[virágpor]]t és [[nektár]]t vesznek magukhoz. Éppen ezért igen nagy a szerepük a virágok beporzásában. A zengőlegyek, amiket a méhek után a legfontosabb beporzó rovarcsoportnak tekinthetünk, főleg az árnyékos és nedves helyeken növő virágokat, a mocsári és vízi növényeket, valamint a kora tavaszi virágokat porozzák be.
 
A legtökéletesebb repülő rovarok közé tartoznak. Percekig lebeghetnek egy helyben a levegőben, miközben rendkívül gyorsan rezgetik szárnyaikat. Testük ilyenkor vízszintesen áll, fejük mindig a szél irányával szembe fordul – ez az ösztönös magatartás az [[anemotropizmus]].
 
== Testfelépítésük ==
 
A zengőlegyek színezete igen sajátos: színezetűek,potrohukat általában darázsszerűen,a sárgán[[darazsak]]éhoz hasonló sárga-feketénfekete csíkok színezettektarkítják, de vannak fémesen csillogó fajok is, vagyis ők a hazai légy[[fauna]] legdíszesebb fajai. A sajátos sárga-fekete színezetnek nagyszínezet szerepe vanmáig avitatott zengőlegyek életében.a Alegelterjedtebb ragadozóknézet [[darazsak]]nak vagy méheknek hiszikszerint a zengőlegyet,ragadozók ígymegtévesztését inkább nem támadják meg – vagyiscélzó [[mimikri]]ről van szó, de a színezet szerepe máig nyitott és vitatott kérdés.
 
A zengőlegyeknek nemcsak aNemcsak színezetük szép és változatos, hanemde nemegyszer fejük, csápjuk, lábuk és potrohuk is nemegyszer különleges alkotású. A hosszú szívókájú ''[[Rhingia'']] fajok (pl.így például a '''[[csőrös zengőlegy''']] ''[R.(Rhingia rostrata])'', 12 mm-es szívókával) pl. arról nevezetesek, hogy elülső szájszegélyük csőrszerűen megnyúlik,: hosszabb, mint a tulajdonképpeni fejük. Más fajok arcából dudor emelkedik ki – valószínűleg azért, hogy megkönnyítse a szívóka útját a virág belsejébe való behatoláskorhatolását.
 
A [[csáp]]ok alakja szinténis igen változatos. Alapvetően három ízből épülállnak; fel,a csápsörte a harmadik ízen ül a csápsörte. A két tőíz rendszerint rövid, a harmadik viszont ovális, háromszögű, fejsze alakú vagy gömbölyded. A [[láb]]ak egyes ízei is feltűnően megduzzadhatnak, rajtuk fogacskák vagy serték ülhetnek.
 
A zengőlegyek alakját alapvetően a [[potroh]] alakja szabja meg. Ez rendszerint hosszúkás, ovális vagy tojásdad, szélei legtöbbször párhuzamosan futnak. Egyes nemek fajainak potroha azonban bunkószerűen duzzadt (pl. ''[[Baccha'']], és ''[[Sphegina'']]) sp.)potroha bunkószerűen duzzadt. A fajok elkülönítésében a potroh alakján túl fontos lehet a [[szárny]] erezete is. Általánosan jellemző a családra, hogy a szárny közepén únúgynevezett álér ''(vena spuria)'' fut,. melyEz tulajdonképpen csak egy barázda a szárny felületén; az egyéb érrendszer egyéb részeivel semmilyen kapcsolatban nem áll, a harmadik és negyedik hosszanti ér közé beékelődve az elülső haránteret keresztezi.
 
== Egyedfejlődésük ==
 
A zengőlegyek lárváilárváinak ismegjelenése különlegesenés változatosak,életmódja mindis megjelenésükben, mindkülönlegesen életmódjukbanváltozatos. Három nagy csoportba sorolhatjuk őket:
*'''szaprofágok:''' bomló növényi anyagokkal, szerves törmelékkel táplálkoznak;
*'''fitofágok:''' növényevők, pollent és netártnektárt fogyasztanak;
*'''afidofágok:''' levéltetveket fogyasztanak.
 
== Források ==
{...}
 
* [http://mek.niif.hu/03400/03408/html/2756.html Brehm: Az állatok világa]
 
[[Kategória:Légyalkatúak]]