„Roósz András” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kereszthiv.
11. sor:
[[1983]]-ban védte meg kandidátusi értekezését, egyetemi beosztása ezt követően egyetemi [[docens]] lett. Tudósi pályafutásának következő fontos lépcsőfoka az volt, amikor [[1984]]-ben kijuthatott a [[stuttgart]]i [[Max Planck Institut|Max Planck Intézetbe]], ''Hans Eckart Exner'' professzorhoz. Az első, háromhónapnyi ott-tartózkodás után a következő években ezek a hosszabb-rövidebb tanulmányutak (1991-ig) folyamatossá váltak, majd [[1992]]-től [[1994]]-ig a [[Darmstadt]]i Egyetem vendégprofesszora volt. Ugyancsak vendégprofesszor volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en [[1996]]-ban, majd [[1998]]-ban a Nagaokai Egyetemen.
 
[[1992]]-ben [[Habilitáció|habilitált]]. A műszaki tudomány doktora címet [[1994]]-ben szerezte meg, disszertációjának címe „A szilárdoldat típusú ötvözetek kristályosodásának modellezése” volt. Ezután nevezték ki egyetemi tanárrá. [[2004]]-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, székfoglaló előadásának címe: „A fémek szerepe az emberiség fejlődésében”. Több szabadalom/találmány (ebből kettő nemzetközi) társfeltalálója. Vezetésével folyik a Nemzetközi Űrállomás MICAST programjához kapcsolódó ''Univerzális Sokzónás Kristályosító'' berendezés, az „űrkemence”„[[űrkemence]]” fejlesztése (egy példánya a NASA-nál van).
 
Oktató munkáját a hallgatók is elismerték, [[2003]]-ban „Kiváló Oktató Diplomá”-t kapott. Kiemelten fontos szerepet szán a tudományos továbbképzésnek: számos fiatal oktató és kutató az ő irányításával szerezte meg tudományos fokozatát.