„I. János kendali gróf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nyelveken |
Margit |
||
5. sor:
Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség<ref>Pair de France</ref> tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az [[okszitán|occitán]] nyelvterülethez is erősen kötődtek,<ref>[[1532]]-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.</ref> így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.<ref>Languedoc tartomány főkapitányi címének birtoklása is az [[okszitán|occitán]] nyelvterülethez való kötődést jelentette, nemcsak a francia udvarhoz való hűséget.</ref>
A Foix grófságot birtokló Grailly-családból származó I. János Bénauges grófja, Castillon algrófja, Buch ura [[VI. Henrik angol király]]nak mint francia királynak a szolgálatába szegődik, és lesz angol alattvalóvá, kap angol feleséget és angol nemességet, és az angol főnemesség tagjai sorába emelkedik. [[De la Pole Margit]] kezével, akivel [[1440]] körül kötöttek házasságot, a Kendal grófi címet nyeri el [[1446]]-ban. A Kendal grófság sohasem létezett, úgy ahogy például a Foix grófság. A Kendal grófja cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. Margit férjéé volt a harmadik ilyen létrehozása.<ref>A Kendal grófi címnek így nincs semmi kapcsolata [[VIII. Henrik angol király]] ([[1491]]-[[1547]]) hatodik feleségének, Kendali Parr Katalinnak a családjával, akik Kendal várát birtokolták [[1383]] óta.</ref> Közben pártfogója, a de la Pole család feje, Margit nagybátyja, de la Pole Vilmos ([[1396]]-[[1450]]) a királyi családnak tett szolgálataiért<ref>Ő hozza tető alá [[VI. Henrik angol király|VI. Henrik király]] és Anjou Margit nápolyi hercegnő ([[1430]]-[[1482]]) között a házasságot.</ref> a Suffolk hercege címet kapja [[1448]]-ban, de ellenfelei elérik, hogy államellenes összeesküvés vádjával letartóztassák, és kivégezzék [[1450]]-ben. Sorsa unokahúga családjára is kihat, hiszen sohasem kerül parlamenti megerősítésre az ő grófi címük, és hivatalosan nem foglalhatta el helyét Foix János mint Kendali János az angol parlament felsőházában sem.
[[1453]]. [[július 17]]-én a Castillon melletti csatában francia fogságba esett.<ref>[http://dzt-isto.chez-alice.fr/foix_can.htm Les Foix-Candale]</ref> Hét évig Taillebourg várában raboskodott. [[1460]]-ban újra Angliában volt, ahonnan a következő évben a [[Lancaster-ház]] trónfosztása után visszatért Franciaországba. [[VI. Henrik angol király|VI. Henrik]] [[1461]]-es angliai trónfosztása után ugyanis [[IV. Eduárd angol király|IV. Edwárd]] személyében a [[York-ház]] került hatalomra, így Kendali János a „másik” [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]], [[XI. Lajos francia király|XI. Lajos]] ([[1423]]-[[1483]]) szolgálatába áll, és neki tesz hűbéresküt [[1462]]-ben. Ennek következtében végleg elveszti angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használja a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökíti azt utódaira, így fiára, [[II. Gaston János candale-i gróf|II. Gaston Jánosra]], [[Candale-i Anna]] apjára, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.<ref>Ez az ág 1689-ig vitte tovább a Candale nevet férfiágon.</ref> [[XI. Lajos francia király|XI. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] [[1462]]. [[május 17]]-én visszahelyezi azokba a franciaországi birtokokba, melyek apja birtokában is voltak [[Guyenne]]-ben és [[Gascogne]]-ban, így Bénauges grófja, Castillon algrófja, Buch örökös kapitánya (captal) címek mellé megkapja a Doazit bárója címet is. [[1477]]. [[március 18]]-án a [[Bordeaux]]-i Parlament jegyzékbe vette, és a párizsi számvevőszék (la chambre des comptes à Paris) [[1478]]. [[május 4]]-én megerősítette.<ref>[http://dzt-isto.chez-alice.fr/foix_can.htm Les Foix-Candale]</ref>
| |||