„Kobrini csata” változatai közötti eltérés

[[1812]]. [[június 24]]-én Napóleon serege széles fronton tört be az [[Orosz Birodalom]]ba [[Breszt]]től a [[Baltikum]]ig északon, a mai [[Fehéroroszország]] területén. A legnagyobb francia erők a [[Nyeman]] folyón keltek át [[Litvánia|Litvániába]] és az 1. és 2. orosz sereg próbálta megállítani. A [[Bug]] folyótól délre egy {{formatnum:33000}} fős osztrák hadtest [[Karl Philipp zu Schwarzenberg|Schwarzenberg herceg]] parancsnoksága alatt nyomult előre, az Ausztriára ráerőltetett szerződés értelmében Napóleon oldalán. Ausztria kénytelen volt részt venni az [[oroszországi hadjárat (1812)|1812-es nagy hadjáratban]] a franciák vazallusaként, Schwarzenberg azonban nem mozdult el messze a határtól. Az osztrák herceggel szemben Tormaszov tábornok 3. orosz hadserege állt, amelynek létszámáról különböző források eltérő adatokat közölnek. A történészek akár 45 ezerre is becsülték, Clausewitz szerint 35 ezer fős lehetett, [[Vaszilíj Vasziljevics Vjázemszkíj |Vjázemszkíj]] herceg - a 15. hadosztály parancsnokának véleménye alapján 25 ezer főből is állhatott és 160 ágyúval rendelkezett. A fehéroroszországi és az észak-nyugat-ukrajnai garnizonok is ehhez a hadsereghez tartoztak. Ez az ún. obszerváns hadsereg Fehéroroszország déli és Ukrajna észak-nyugati részeit védte az osztrákoktól és a [[Varsói Nagyhercegség]] seregeitől.

A háború kezdetekor az osztrákok fedezték a 3. orosz hadseregtől Napóleon jobb szárnyát Fehéroroszország és Ukrajna határán a Breszt – Kobrin – [[Pinszk]] vonalon, amely kb. 170  km-es hosszúságú volt.