„Szvébek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: lt:Svebai |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
[[Fájl:térkép511.jpg|thumb|right|200px|Európa 511-ben]]
[[Fájl:térkép569.jpg|thumb|right|200px|Európa 569-ben]]
A '''szvébek''' vagy '''szvévek''' (''Suebi'', ''Suevi'') névetimológiájukból következően valószínűleg a ''svábok'' (''Schwaben'') rokonai vagy részei, a nyugati [[Germania (provincia)|germán]] népek egy csoportja, amelyhez többek között a [[markomannok]], a [[kvádok]], a [[hermundurok]], a [[szemnonok]] (nem keverendők össze a [[szenonok]]kal) és a [[langobárdok]] tartoztak.
Az [[1. század]]ban az [[Elba (folyó)|Elba]] folyó melletti területeken éltek.
== Korai történetük ==
[[Tacitus]] szerint a ''Suebi'' törzs [[Germania]] középső vidékének nagy részét elfoglalta, sőt gyűjtőnévként alkalmazza a [[Duna]]menti, az [[Elba]] vízgyűjtője környéki, [[jütland]]i és [[holstein]]i törzsekre. ''Suebia'' szerinte földrajzi értelemben a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencétől]] [[Dánia|Dániáig]], illetve [[Balti-tenger]]től a [[Ruhr-vidék]]ig terjedt, magába foglalva sok germán és nemgermán törzset.
Tacitus a ''suebi'' megnevezést valószínűleg a ''szabad ember'' értelemben használt germán szóból vezette le, amit a hajviseletre utaló ''[[szvéb-csomó]]'' megjelenése igazol: ezt a hajviseletet a szabad germánok hordták és megkülönböztetésül szolgált a rabszolgákkal szemben.
Tacitus leírásával ellentétben ebben a korban nincsen egységes szvéb állam, csak egy sor germán törzs, amelyek kultúrájukban jelentősen eltérnek, de bizonyos együttműködést mutatnak. Az a törzs, amelyiket a későbbi szvébként ismerünk, [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] idejében (i. e. 58) a [[Rajna]] vidékén tartózkodott.
Caesar ''Gall háború'' című munkájában viszonylag részletes információk találhatók a szvébek életéről. Központi hatalom nélküli törzsi társadalmat ír le, amiben évenként újraparcellázzák a szántóföldeket. Az i. e. 58-as római portyáik után i. e. 56-ban egy római fennhatóság alatti germán törzs panaszkodott Caesarnak, hogy a szvébek zaklatják.
I. e. 29-ben, majd i. e. 9-ben is folyt szvéb-római csatározás, a szvébek mindkét alkalommal a hátországi erdőkbe visszavonulva vették fel a küzdelmet. Ezekről [[Cassius Dio]] és [[Florus]] beszámolói értesítenek részletesen, de még [[Suetonius]]nál is említésre kerül.
[[Sztrabón]] szerint a ''Soēboi'' törzs a Rajna-vidék egészén elszórva lakik. (VII. könyv) Ezenkívül viszont [[Germania]], a mai [[Lengyelország]], [[Csehország]], a [[Duna]] és az [[Elba]] vidéke is a fennhatóságuk alá tartozott, ugyanakkor felsorolta a szvébeket alkotó törzseket is, ezért megint csak nyilvánvaló módon a ''szvéb'' nevet Sztrabón is gyűjtőkategóriaként értelmezte.
[[Gaius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] a ''[[Naturalis Historia]]'' című munkájában a germán-háborúkról sokat írt. Szerinti a germánok öt főágból állnak, úgymint ''[[hermioni]]'', ''suebi'', ''[[hermunduri]]'', ''[[chattii]]'' és ''[[cheruscii]]''. [[Ptolemaiosz Klaudiosz]] két helyen emlékezik meg a szvébekről. [[Marcus Annaeus Lucanus]] szerint a szvébek a legtávolabbi északi germán nép. [[Tacitus]] valószínűleg kompilációt írt, azonban mivel forrásai az eltelt kétezer esztendő alatt jórészt megsemmisültek, nagyon fontos információkkal szolgál.
== Szvéb Királyság ==
== Lásd még ==
11 ⟶ 29 sor:
==Források==
{{pecz}}
* {{Sztrabón-Geógraphika}}
{{portál|ókor}}
| |||