„Dór vándorlás” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Wells Hellenic races.png|bélyegkép|300px|Az illíreket kivéve ma is nagyjából helytállónak gondolt térkép a vándorlásokról]]

 

 

 

A hellének [[Delphoi]] központtal létrejött szakrális közösségének, a delphoi [[amphiktüonia|amphiktüoniának]] szavazati arányaiból levonható egy érdekes, a vándorlás irányát támogató következtetés. Az amphiktüoniát eredetileg 12 [[ethnosz]] hozta létre, ezek egyike volt a [[dórok]]é. Minden ethnosznak két szavazata volt, ami a dórokon belül az [[i. e. 5. század]]ban úgy oszlott meg, hogy az egyik szavazat mindig a – hatalmas dór területektől elszigetelt – piciny [[Dórisz]]é volt, a másik pedig rotált a [[Peloponnészosz]] sokkal jelentősebb dór [[polisz]]ai, [[Spárta]], [[Korinthosz]], [[Argosz (város)|Argosz]], [[Megara]] stb. között. Ez azt jelzi, hogy az amphiktüonia létrejöttéhez képest az erőviszonyok alaposan megváltoztak, a – talán egy időben a [[Delphoi]] és [[Thermopülai]] közötti Dórisz területén élő – délre vándorolt dórok alaposan megszaporodtak, az eredeti, vagy átmeneti „őshaza” területén maradtakhoz képest.

 

 

A Peloponnészoszon, pl. [[Pülosz]]ban talált hatalmas mennyiségú [[lineáris B írás]]os táblák tanúsága, de a Homérosz közvetítette hagyomány szerint is a [[mükénéi civilizáció]] nyelve az [[akháj nyelv|akháj]] volt, míg ugyanezen a területen [[a poliszok kora|a poliszok korában]] a [[dór nyelv|dór dialektus]] volt a domináns. Önmagában azonban ebből nem lehet eldönteni, vajon a nyelvi változás vándorlás eredménye, vagy csak a korábban is helyben levő, alávetett nyelvű népesség vált uralkodóvá.

 

 

A [[Pülosz]]ban talált szövegek értesítenek bennünket arról, hogy az [[i. e. 13. század]]ban ott ''tengeri megfigyelőhelyeket'' kellett felállítani, akik a tenger felől fenyegető veszélyt figyelték. Mem sokkal ezután [[Mükéné]] és [[Pülosz]] elpusztult, egy időben a [[tengeri népek]] [[Ókori Egyiptom|Egyiptomot]], [[Kánaán]]t és [[Anatlia|Anatóliát]] ért támadásaival, ami pl. a [[Hettita Birodalom]] végét is okozta. A [[dórok]] jelenlétére régészeti bizonyíték viszont csak az [[i. e. 10. század]] közepéről van geometrikus díszítésű kerámiák formájában, azaz a pusztulás és a dórokra vonatkozó megnyugtató bizonyíték között mintegy két évszázadnyi űr tátong. Az ellentmondás talán úgy oldható fel, hogy a pusztulást nem a dórok okozták, hanem „átutazó” tengeri népek, a dórok pedig később beszivárogtak egy üres, vagy katonailag vákuum területre és a talált kis népsűrűség lehetővé tette nagy szaporodásukat. De erre a hipotézisre sincs bizonyíték.

 

* [[Németh György]]: ''A polisok világa'' (Korona Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9191-11-6)

* [[Hegyi Dolores]] – [[Kertész István]] – [[Németh György]] – [[Sarkady János]]: ''Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig'' ([[Osiris]], Budapest, 1995, ISBN 963-379-118-9)

[[de:Dorische Wanderung]]

[[es:Invasión dórica]]

[[pt:Invasão dórica]]

[[ru:Дорийское вторжение]]