„Gödöllői járás” változatai közötti eltérés

A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az [[Aszódi járástjárás]]t 1912-ben a [[Gödöllői járás]] északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a [[Váci járás]]ból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó [[Nagy-Budapest]]hez tartozó községet soroltak átátsoroltak az 1922-ben létrejött [[Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)|Központi járás]]hoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.

Az [[1950-es megyerendezés]] során a Gödöllői járás [[Pest megye|Pest megyéhez]] került, az ezt követő [[1950-es járásrendezés|járásrendezés]] nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásbajárásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két másiktovábbi a Váci járásból is ide került,. ahogy egy1970-ben harmadikaz is 19701965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék [[városkörnyék|város-]] és [[nagyközségkörnyék]]ekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a [[Gödöllői városkörnyék]] vette át.