„Esztergom-Kertváros” változatai közötti eltérés

A tífusz- és kolerajárványokban elhunytakat összesen 11 temetőben helyezték örök nyugalomra. A [[Strázsa-hegy]] lejtőjén kialakított '''1-es temető''' volt a tábortól legtávolabb, ezért hamar felhagytak a használatával. Itt összesen heten nyugszanak mára jelöletlen sírokban. A '''2-es számú temető''' a repülőtér út felőli oldalán volt. Ezt a terület planírozása során 1941-ben megszüntették és a 157 maradványt áttemették. A '''3-as temető''' a Kis-Strázsa hegy déli oldalán húzódó dombgerincen volt a Kolera-tábor közelében, 31 sírral. Az első nagy járványok áldozatait nem ide, hanem a közelében fekvő '''4-es temető'''ben helyezték nyugalomra. Itt 560 névtelen katona fekszik tömegsírokban. A temetőt később is használták, még az őrszemélyzetből is került ide 50 népfölkelő. Összesen 1659-en kaptak itt végső nyughelyet. Az '''5-ös temető'''t, és az ottani 98 maradványt ami a gyakorlótér északi oldalán volt, a későbbi homokbányászás megsemmisítette. A '''6-os számú temető''' az Esztergom-Dorog-Tát vasúti kereszteződés háromszögének közepén álló ismeretlen orosz katona sírja. A legismertebb '''7-es temető''' a Strázsa-hegy déli lejtőjén húzódik.<ref name="multkor">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25214</ref> Napjainkban ez az egyetlen gondozott, amit 2009 július elsején ünnepélyes keretek között újraavatták. Az utolsó négy temető az elkülönítőnek használt [[tokod]]i bányáknál feküdt. Az egyikben 700 ismeretlen szerb és orosz fogoly nyugszik tömegsírokban. A 4-es és 7-es sírjait 1920-ban betongúlákkal, vaskereszttel és névtáblákkal látták el. A háború befejeztével a szalézi rend iskolát alakított ki a területen, a temetőket a növendékek gondozták.
 
1921-ben a korábbi tábor területén megszervezték a 4. kerékpáros Zászlóaljat. 1945-ben a laktanya a Magyar Páncélos Tüzérezred Felderítő Hadosztályának székhelye lett. [[1938]]-ban a Szent István jubileumi év alkalmával azonban a terület összefoglalóan az ''Esztergom-Szentistvánváros'' nevet kapta, majdamit 1945-ben ''Esztergom-Kertváros''ra változtattákváltoztattak. [[1939]]-ben alapítottak először két-tantermes iskolát, a mai Arany János Általános iskola nevételődjét. Az [[1940]]. évi népszámláláskor már 2000-en laktak a területen. A második világháború alatt Esztergom legjobban károsodott városrésze volt. A háború után felmerült, hogy a szomszédos [[Dorog]] nagyközséghez csatolják. [[1947]]–[[1948|48]]-ban a Belügyminisztérium népszavazást rendelt el, amely két részből állt. Az Esztergom óvárosához közelebb eső területeken 1947 őszén tartották a referendumot. Ezen a 242 szavazó családból 209 az Esztergom mellett szavazott, míg 33 család Doroghoz csatlakozás mellett voksolt. Az [[1948]]. [[május 9.|május 9-én]] a városrész déli, Doroghoz közelebb eső része szavazhatott. Összesen 172 család voksolt, 105 Esztergom, 67 Dorog mellett. Ezután Kertvárost hűséges városrészként emlegették. A szocializmus évei alatt katonai lőtér működött, a tankállások ma is jól láthatóak a városrész északi szélén. Mára a városrészen lévő egykori laktanyákat lakóparkká alakították, az egykori lőtér területét pedig tűzoltóság kapta meg gyakorlatozás céljára. A [[Magyar Honvédség]] Kiképzés Technikai Ellátó és Szolgáltató Központja is itt található. 2007. június 28-án Kertvárosban adták át egy tizennégyezer négyzetméteres telken a 1,5 milliárd forintból felépült [[Komárom-Esztergom megye|megyei]] pszichiátriai otthont.
 
Kertváros egyetlen közművelődési intézménye a [[Féja Géza Közösségi Ház]], aminek elődjét – a Tábori kultúrházat – a negyvenes években alapították. 2007 júniusában renoválták az épületet. A névadó, [[Féja Géza]] 1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt.