„Szenttamás (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor:
1840-ig nem működött iskola a településen. A helyieknek a szomszédos települések iskoláiba kellett beiratkozniuk. Iskolát akkor alapítottak, amikor Rosenbach Jakab Vince főegyházmegyei pap vagyonát egy felállítandó népiskolára hagyta. Kezdetben egy teremben folyt az oktatás. 1865-től a lányok oktatása az irgalmas nővérek [[Víziváros (Esztergom)|vízivárosi]] épületébe került. 1893-ban bővítették az épületet egy második tanteremmel. [[1891]]-ben 278 háza és 2544 magyar lakosa volt a településnek. A városháza a jelenlegi [[Komárom-Esztergom Megyei Levéltár|megyei levéltár]] főépületében működött a mai Vörösmarty, akkori nevén városház utcában.<ref>Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990</ref>
1895-ben csatolták Esztergomhoz, a községi temetőt 1924-ben felszámolták, helyét részlegesen beépítették. 1926-ban az utcák görgetegkő-burkolatot kaptak, és vízvezetékkel látták el a városrészt, bár a lakosságot jóformán udvari vízvételi lehetőséggel látták el. Ez lehet annak a magyarázata, hogy 1970-ben a lakások 22,5%-ának még mindig csak udvari csapja volt.<ref name="AS1983">Annales Strigonienses 1983 I. 154.o.</ref>
A hegy déli oldalán – Várnay Dezső, az [[esztergomi vár]] feltárásának egyik műszaki irányítójának tervei alapján – [[1938]]-ban készült el az úgynevezett Szent István lépcső, hogy a városrész ebből az irányból is jól megközelíthető legyen. Ez a hatalmas szerpentinlépcső ma is meghatározza a belváros látképét.
1980-ban a Szent Tamás-hegyen 333 lakás volt, 60 százalékuk vályogból.
| |||