„Kiméra (biológia)” változatai közötti eltérés

a (link)
 
=== Másodlagos ===
A másodlagos kimérák az egyedfejlődés későbbi szakaszaiban alakulnak ki. Tipikus eset az emlősöknél, amikor a [[méhlepény]] véredényein keresztül az anyai sejtek, vagy a szomszédos embriók sejtjei cserélődnek ki.
 
==== Sejtcsere véredényeken át ====
==== Transzplantáció ====
A transzplantációs kimérák a növényvilágban gyakoriak, az emberi közreműködés révén még gyakoribbá váltak: ezek az oltványok. A beoltott vad alany az oltóvessző tulajdonságai szerint kezd működni, szélsőséges esetben előfordulhat, hogy szilvafán barack teremjen. Ez a példa önmagában mutatja, hogy kiméra nemcsak nemzés útján jöhet létre, hanem az egyedfejlődés egészen késői szakaszaiban is. Sejtek vagy szövetek beültetésével gyakorlatilag bármely egyedfejlődési szakaszban létrehozhatók transzplantációs kimérák, gyakorlatilag minden szervátültetéssel is ilyen keletkezik. A csontvelő átültetése során például a donor sejtjei termelik a vérsejteket, így a teljes vérrendszer más genetikai információkat hordoz, mint a gazdaszervezet.
 
== Források ==