Wikipédia

„Katolikus Liga (1576)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
36. sor:
== A megbékélés ==
 
Eközben [[1593]] májusában a navarrai bejelentette áttérési szándékát, [[július 25.|július 25]]-én nyilvánosan katolizált [[Saint-Denis]]-ben, végül [[1594]]. [[február 27.|február 27]]-én megkoronázták [[Chartres]]-ban. Ezzel végleg kihúzta a ligások alól a talajt: Párizs harc nélkül megnyitotta a kapuit új királya előtt, példáját pedig néhány héten belül a legtöbb település követte. [[1595]] szeptemberében még [[VIII. Kelemen pápa]] is visszavonta kiátkozását. A háború azonban még nem ért véget: a spanyolok továbbra is a határokat fenyegették, és a Liga vezetői még mindig ellentétben voltak a királlyal. [[1595]] júniusában [[Juan Fernández de Velasco]] [[milánó]]i kormányzó serege az [[Alpok]]on átkelve [[Besançon]]nál egyesült Mayenne jelentéktelenre olvadt erőivel, és megindult [[Dijon]] meghódítására. A legalább négyszeres túlerőben levő támadókat IV. Henrik merészen megtámadta, és [[Fontaine-Française-i csata|Fontaine-Française]]-nél döntő győzelmet aratott felettük. A[[1595]] szeptemberiszeptemberében [[VIII. Kelemen pápa]] is visszavonta Henrik kiátkozását. A pápai feloldozás végleg elgördített minden akadályt IV. Henrik elfogadása elől: novemberben Mayenne ünnepélyesen meghódolt királya előtt, véget vetve a Katolikus Ligának. A szélsőséges ligások közül sokan, köztük Boucher rektor, külföldre menekültek.
 
Ezután már csak a [[pikárdia]]i spanyol erősségeket kellett felszámolni, ami [[1597]]-re sikerült is. A spanyol állam csődhelyzetbe került, így [[1598]]. [[május 2.|május 2]]-én II. Fülöp kénytelen volt megkötni a [[vervins-i béke|vervins-i békét]], kivonva a [[Bretagne]]-ban és másutt állomásoztatott csapatait Franciaországból. Ezzel közel egy időben a király a vallásbékét is megpróbálta megteremteni: [[1598]]. [[április 13.|április 13]]-án kiadta a [[nantes-i ediktum]]ot, amit a katolikus többségű társadalom csak hosszas ellenállás után, de már tényleges harc nélkül fogadott el. A pápa is felháborodott a király túlzott toleranciáján, de a kiátkozást már nem újította meg. A szélsőséges katolikusok körében egy ideig még teret nyertek a ligás eszmék: sok egyházi prédikált a nantes-i ediktum ellen, az emigránsok némelyike pedig továbbra is a király meggyilkolására buzdított. IV. Henrik ellen több merényletet követtek el a fanatikus katolikusok, melyek közül az [[1610]]-es végül sikerrel járt; azonban Henrikkel együtt a ligás szellemiség is elenyészett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Katolikus_Liga_(1576)”