Wikipédia

„Hamza D. Ákos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hamza (vitalap | szerkesztései)
360 szerkesztés
szöveg jav.+hiv. felv.+bekezdés átrend.+infobox felv.
1. sor:
{{Életrajz infobox
[[kép:Hamza_D_Ákos.jpg|jobb]]▼
| név = Hamza D. Ákos
'''Hamza D. Ákos''' ([[Hódmezővásárhely]], [[1903]]. – [[Jászberény]] [[1993]].) festőművész, filmrendező▼
▲[[ | kép: = Hamza_D_Ákos.jpg|jobb]]
| képméret = 150px
| képaláírás =
| születési név = Hamza Dezső Ákos
| születés helye = [[Hódmezővásárhely]]
| születés dátuma = [[1903]]. [[szeptember 1.]]
| halál helye = [[Jászberény]]
| halál dátuma = [[1993]]. [[május 16.]] {{életkor-holt|1903|9|1|1993|5|16}}
| nemzetiség = [[magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = [[filmrendező]]<br>[[festőművész]]
| művésznév =
| becenév =
| szerepei =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
}}
▲'''Hamza D. Ákos''' ([[Hódmezővásárhely]], [[1903]]. [[szeptember 1.]] – [[Jászberény]] [[1993]]. [[május 16.]]) magyar festőművész, filmrendező.
 
==Életrajz==
A magyarországi Hódmezővásárhelyen született 1903-ban. Gyermekként érzelmileg a [[Jászság]]hoz, elsősorban [[Jászberény]]hez kötődött, ahol nagyapja, Hamza Pál néptanító volt. Az elemi iskola harmadik osztályát a szolnoki Abonyi úti Állami Elemi Népiskolában, középiskolai tanulmányait a Verseghy Ferenc Gimnáziumban végezte (1909-1913).
 
A Képzőművészeti Akadémián festészetből [[Csók István]], szobrászatból [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] tanítványa volt. 1924-ben diplomázott.
10 ⟶ 33 sor:
Tanulmányainak befejeztével állami ösztöndíjat kapott. Itt a Grande Chaumiéret látogatta. Részt vett néhány csoportos kiállításon, első egyéni tárlatát 1929-ben a párizsi Miromesnil Galériában rendezték meg. A kritikusok a [[Párizsi Iskola]] képviselői közé sorolták, és ettől kezdve hű is maradt a modern művészet számára legkifejezőbb és legszabadabb irányzatához.
1930-ban Párizsban [[Hegedűs Tibor]] rendező munkatársa a [[Paramount]] két magyar verziójú filmjénél ([[Kacagó asszony]], [[Az orvos titka]]).
1933 december 14-én feleségül vette [[Lehel Ferenc]] művészeti írótíró és [[Lehel Mária]] képzőművész lányát, Hamza Lehel Máriát.
1937-ben saját gyártó vállalatot alapított Hamza Film néven Magyarországon, majd 1938-tól már önálló gyártásvezetőként dolgozik. 1940-től rendez filmeket.
1944-ben politikai szerepet is vállalt. Kisgazda vonalon az ellenállási mozgalom tagja, [[Bajcsy-Zsilinszy Endre]]vel és családjával személyes jó barátságban is volt.
1945-től Nemzeti Bizottsági tag.
1945-ben nevezték ki a Filmszakszervezet elnökének, de hamar lemondott. A MAFIRT gyártási igazgatója lett, de saját kölcsönző vállalatát is fenntartotta. 1948-ban rendezte utolsó filmjét Magyarországon, majd 1949-től Olaszországban[[Olaszország]]ban és Franciaországban[[Franciaország]]ban dolgozott; Rómában élt.
1953-ban a [[Maristelle]] filmvállalat meghívására Brazíliába érkezett s itt mint művészeti tanácsadó működött. Utóbb ismét visszatért a festészethez. 1972-ben Bécsben, 1982-ben Torinóban állított ki.
1987-ben látogatott haza Jászberénybe, ahol nagyszabású kiállítást rendeztek tiszteletére és a város díszpolgári címmel tüntette ki. Ennek hatására 1989-ben a házaspár úgy döntött, hogy végleg hazaköltözik. Jászberény egy kertes házat ajánlott fel Hamzának, melyben haláláig - 1993. május 16-áigig lakott. Ebben az épületben kapott helyet a jelenleg is működő [[Hamza Múzeum]].
 
==Filmes pályafutása==
22 ⟶ 45 sor:
[[Fájl:Hamza és felesége.jpg|Hamza D. Ákos és felesége, Hamza Lehel Mária|thumb]]Párizsban ismerte meg (1926) és vette feleségül Hamza Lehel Máriát (1933.
 
[[1936]]-ban együtt tértek vissza Magyarországra, s a festészeten túl Hamza figyelme erőteljesen fordult a filmművészet felé, amely közel két évtizedre meghatározta művészi érdeklődésének irányát. [[1937]]-ben saját gyártó vállalatot alapított (''Hamza Film''), egy évre rá gyártásvezetői munkákat is ellátott.
Játékfilmrendezőként 1940-ben [[Herczeg Ferenc]] népszerű dzsentritörténetével, a [[Gyurkovics fiúk]] című filmmel mutatkozott be. Munkái közül a környezet megválasztásával emelkedik ki az [[1942]]-ben rendezett [[Külvárosi őrszoba]].
[[1943]]-ban készült a [[Ragaszkodom a szerelemhez]] című nagy sikerű társalgási vígjátéka, melynek a rendezésén túl a forgatókönyvét is ő írta.
[[1944]]-ig tíz játékfilmet rendezett, köztük néhány ''[[Bűnös vagyok]]'' (1941), ''[[A láp virága]]'' (1942), ''[[Egy szoknya, egy nadrág]]'' (1943) később is vihart kavart. [[Fájl:Egy szoknya.jpg|Az ''[[Egy szoknya, egy nadrág]]'' stábja|thumb]]1944-ben a cenzúra nem engedte humanista hangvételű filmjének ([[Egy fiúnak a fele]]) bemutatását, és magát a rendezőt, Hamza D. Ákost a filmrendezéstől is eltiltotta.
1945: a Filmszakszervezet elnöke lett, de hamar lemondott. A MAFIRT gyártási igazgatója, de saját kölcsönző vállalatát is fenntartotta. Magyarországon utolsó filmjét [[1948]]-ban rendezte.
1949-ben Rómában telepedett le ideiglenesen, ahol filmeket rendezett (''Különös találkozás – Strano appuntamento'' (1950. Olaszország). Rendező, társíró. ''[[A szép arany Tiberisz]] – Il Bell Tevere d Oro'' (1951. Olaszország, rendező), és ismét foglalkozott festéssel, műtermi kiállításon mutatkozott be új műveivel.
 
[[1953]]-ban [[Brazília|Brazíliába]] kapott meghívást a [[Maristelle]] filmvállalattól, mint filmrendező. A MaristelaMaristelle Filmgyár alapítója, [[Marinho Audra]] hat film megrendezésére szóló megbízással hívta a dél-amerikai országba, ahol anyagi okok miatt végül csak egy filmje valósult meg 1955-ben ([[Ki ölte meg Anabellát]]? - Quem matou Anabela?). Ezt követően több produkcióban is szakmai tanácsadóként működött közre (''Pensao de donna Stella''; [[Amazonas]]; ''Doutora e muito viva'', stb.), majd festészeti és szobrászati hivatásának szentelte idejét.
 
[[Sao Paulo]]ban telepedtek le feleségével, [[Hamza Lehel Mária]]val, aki divat- és látványtervezéssel, valamint újságírással foglakozott – a Dél-Amerikai Magyar Hírlap „Női szemmel” című rovatát vezette (munkásságát később a Brazil Újságírók Szakszervezete kitüntetéssel jutalmazta).
Hamza D. Ákos filmművészetben kifejtett munkásságának összegzését [[1982]]-es torinoi kiállításának katalógusában olvashatjuk: ''„Mint rendező tizenkét játékfilmet és hat dokumentumfilmet irányít. Végül, mint producer mintegy tizenöt játék- és tizenegy dokumentumfilmet állít elő.”''
 
==Képzőművészete==
Hamza képzőművészeti életműve ismert részének alkotásai túlnyomórészt Brazíliában születtek. Figurális kompozíciók mellett szín- és térproblémákkal foglalkozó, lírai absztrakt képeket, plasztikákat alkotott. Alkotásain a hullámzó, spirális vonalú ritmusok dinamikája van túlsúlyban, mintegy az élet változékonyságának, szüntelen folyamatának és önmagába való visszatérésének lenyomata. A művész azonban nem vész el a szüntelenül változó élet folyamatának puszta szemlélésében, hanem odafigyel az emberi drámákra, szenvedésekre, törekvésekre, sőt a néző figyelmét és együttérzését utalással és jelképes ábrázolással irányítja feléjük. Szimbolikus látásmódja számára az ember ellentmondásosságával együtt művészetének központi szereplője akkor is, amikor figurális alkotásain drámai feszültséggel telített vásznát nézzük, de akkor is, amikor az elembertelenedett város betonrengetegét ábrázolja. Művészetéhez akkor kerülhetünk közel, ha a képek tartalmát, hangulatát tekintjük hangsúlyosnak a formai elemekkel szemben. Külön lehetne szólni a változatos, tiszta színhatások meghatározó jellegéről, melyek szerepe a mondanivaló szempontjából kap hangsúlyt, sok vonatkozásban festészetének hazai indíttatására és keletkezésére is utal. Sajátos művészete egyetlen irányzathoz vagy csoporthoz sem köthető igazán.
 
[[Fájl:Hamza_D._Ákos-Arc_poetica_kicsi.jpg‎|thumb||Hamza D. Ákos-Ars poetica ([[1985]])|balra ]]Hamza festészetének több korszakán is látványos nyomot hagyott a több évtizedes brazíliai tartózkodás. Ide sorolhatók a „Napciklus” műveihez tartozó, az európai embert ért teljesen újszerű, tropikus fényhatások és színvilág hatására a központi égitestre minimalizált témájú festmények, illetve a „Tropicalia” füzérébe sorolható alkotások. Az [[1960-as évekbenévek]]ben a brazil identitás kérdését is feszegető művészeti irányzat – vagy inkább mozgalom – mely valamennyi művészetet áthatotta – az irodalmat, a képzőművészetet, színházat és különösen a zenét – Hélio Oiticica: Tropicalia című installációjáról kapta a nevét. A Tropicalia mozgalom befogad előítélet nélkül minden műfajt, és minden népcsoport művészetét, amely valami egyedülállót, páratlant hoz létre. Jellemzője a szociális érzékenység, szókimondás és a művészetekben is a „hibriditás” létrehozása. Ennyiben [[avantgárd]] (itt: lázadó) is, olyannyira, hogy a későbbi katonai diktatúra idején üldözött műfajjá vált. Hamza, aki már a párizsi évei alatt is szakított a festészet hagyományos formáival – ezért lett absztrakt – feltételezhetően csatlakozott ehhez az irányzathoz a maga visszafogott, individuális módján. Humanista beállítódása, a szociális problémák iránti fogékonysága és együttérzése a sok-sok millió brazil szegénnyel ezen az úton – a brazilok számára is – érthető módon fogalmazódhatnak meg. (''Hamza D. Ákos: Tropicalia'' címmel [[2007]]-ben vándorkiállítási anyagként mutatták be Jászberényben a [[Hamza Múzeum]] gyűjteményének e témához kapcsolódó egységét.)
Hamza első [[São Paulo]]-i kiállítását [[1955]]-ben rendezték meg. Ezt követően rendszeresen kiállított Dél-Amerika különböző városaiban, [[1972]]-től visszatért Európa kiállítótermeibe is, bemutatkozott Párizsban[[Párizs]]ban, Bécsben[[Bécs]]ben, Torinóban[[Torinó]]ban, Münchenben[[München]]ben. Megkapta a Brazil Képzőművészek Szövetsége elismerését, a Troféu Homenagem díjat, valamint 1985-ben a São Paulo-i kiállítási díjat. 1986-ban művészi munkásságát Aranyéremmel ismerték el (Hora ao Merito).
Első magyarországi kiállítására 1987-ben [[Jászberény]]ben került sor, majd a [[Szolnoki Galéria]]ban [[Borbereki-Kovács Zoltán]] szobrászművésszel közös kiállításon mutatkozott be. 1987-ben [[Jászberény]] Város díszpolgárává választották, majd 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést. 1989-ben feleségével végleg hazatelepült [[Jászberény]]be, s képzőművészeti életművének nagy részét, mintegy 200 festményt és 9 szobrot egy létesítendő Jász Képtár megalapozására a [[Jászság]]nak és [[Jászberény]]nek ajándékozta. 1993. május 16-án [[Jászberény]]ben hunyt el.
[[Jászberény]]ben hunyt el 1993-ban.
 
=Hamza D. Ákos fontosabbFontosabb kiállításai=▼
==A Hamza hagyaték, a [[Hamza Múzeum]] megszületése==▼
[[Fájl:Hamza Lehel Mária divatrajzai 02.JPG|Hamza Lehel Mária divatrajza|thumb]]Halálát követően megkezdődött a hagyaték múzeummá szervezése, melynek eredményeként [[1995]]-ben nyitotta meg kapuit a [[Hamza Múzeum]]. A festészeti életmű legjelentősebb és legjobban feldolgozott, értékelt és bemutatott egysége az az absztrakt, nonfiguratív anyag, amelynek egy része a múzeum állandó kiállításán látható. Hamza mintegy 200 festményt és kilenc szobrot hagyott a Jászságra, amely hagyaték utóbb Jászberényre szállt. (Ebből helyhiány miatt csak a kilenc szobor és 40 festmény látható az állandó tárlaton.)▼
Szintén állandó kiállításon láthatók [[Hamza Lehel Mária]] 1949 és 1965 közötti időszakból való divatrajzai. (A mintegy 500 db alkotásból kb. 40 elérhető a nagyközönség számára - szintén helyhiány miatt). ▼
Az intézmény ma [[Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria]] néven Hamza D. Ákos művészeti életművének kutatása, feldolgozása, bemutatása mellett – a művész egykor kifejezett gondolatait hordozva – a [[Jászság]] gazdag képzőművészeti múltját igyekszik feltárni, bemutatni, s a Jász Képtár létrehozásán fáradozik. A múzeum jászsági gyűjteménye is egyre gyarapodik. Műtárgyai között a XIX. századtól napjainkig terjedő műalkotások láthatók.▼
 
▲=Hamza D. Ákos fontosabb kiállításai=
*1929.: Galerie Miromesnil – Párizs
*1950.: Műteremkiállítás – Róma
80 ⟶ 97 sor:
*2009.: Fő Tér Galéria – Gyöngyös
 
== FilmjeiFilmográfia ==
* [[Az orvos titka]] (elveszett) (francia film) (1930) rendező asszisztensrendezőasszisztens
* [[Kacagó asszony]] (elveszett) (francia film) (1930) rendező asszisztensrendezőasszisztens
* [[Rád bízom a feleségem]] (1937) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Pesti mese]] (1937) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Édes a bosszú]] (1937) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Hotel Kikelet]] (1937) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Háromszázezer pengő az utcán]] (1937) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Az ember néha téved]] (1937) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Döntő pillanat]] (1938) producer
* [[Megvédtem egy asszonyt]] (1938) producer
94 ⟶ 111 sor:
* [[Tiszavirág (film)|Tiszavirág]] (1938) gyártásvezető
* [[Gyimesi vadvirág]] (1938) producer
* [[Hazajáró lélek]] (1940) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Rózsafabot]] (1940) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[A szerelem nem szégyen]] (1940) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Gyurkovics fiúk]] (1940) rendező
* [[Havasi napsütés]] (1941) gyártási vezetőgyártásvezető
* [[Bűnös vagyok]] (1941) rendező
* [[Szíriusz (film)|Szíriusz]] (1942) rendező
110 ⟶ 127 sor:
* [[Szerelmes szívek]] (1944) társ rendező
* [[Egy fiúnak a fele]] (1946) rendező
* [[Kommunisták Budapestért]]- /választási propagandafilm/ (1946) rendező
* [[Budapest újra él]] (elveszett) (1946) rendező /a film elveszett/
* [[Nous Marchons]] (/francia-izraeli film)/ (1946) rendező
* [[Un giorno nel porto di Genova]] -– Egy nap Genova kikötőjében (/olasz film)/ (1948) rendező
* [[Porti di Roma]] - Róma kapui (/olasz film)/ (1948) rendező
* [[Ponti di Roma]] - Róma hídjai (/olasz film)/ (1948) rendező
* [[Primavera dal Papa]] - Tavasz a pápánál (/olasz film)/ (1949) rendező
* [[Cantoria d'angeli]] - Angyalok kórusa (/olasz film)/ (1949) rendező, producer
* [["Italia"]] - "Olaszország" (/olasz film)/ (1950) rendező
* [[Strano appuntamento]] - Különös találkozás (/olasz film)/ (1950) rendező, társ(forgatókönyv)író-forgatókönyvíró
* [[Il Bell Tevere d Oro]] - A szép arany Tiberisz (/olasz film)/ (1951) rendező
* [[Doutora e muito viva]] (/brazil film)/ (19..??) művészeti tanácsadó
* [[Quem matou Anabella?]] - Ki ölte meg Anabellát? (/brazil film)/ (1955) rendező
* [[Amazonas (film)|Amazonas]] (/brazil film)/ (195?) művészeti tanácsadó
* [[Pensao de donna Stella]] (/brazil film)/ (1956) szüzsé és művészeti tanácsadó
 
▲==A Hamza hagyaték, a [[Hamza Múzeum]] megszületése==
{{fő|Hamza Múzeum}}
▲[[Fájl:Hamza Lehel Mária divatrajzai 02.JPG|Hamza Lehel Mária divatrajza|thumb]]Halálát követően megkezdődött a hagyaték múzeummá szervezése, melynek eredményeként [[1995]]-ben nyitotta meg kapuit a [[Hamza Múzeum]]. A festészeti életmű legjelentősebb és legjobban feldolgozott, értékelt és bemutatott egysége az az absztrakt, nonfiguratív anyag, amelynek egy része a múzeum állandó kiállításán látható. Hamza mintegy 200 festményt és kilenc szobrot hagyott a Jászságra, amely hagyaték utóbb Jászberényre szállt. (Ebből helyhiány miatt csak a kilenc szobor és 40 festmény látható az állandó tárlaton.)
▲Szintén állandó kiállításon láthatók [[Hamza Lehel Mária]] 1949 és 1965 közötti időszakból való divatrajzai. (A mintegy 500 db alkotásból kb. 40 elérhető a nagyközönség számára - szintén helyhiány miatt).
▲Az intézmény ma [[Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria]] néven Hamza D. Ákos művészeti életművének kutatása, feldolgozása, bemutatása mellett – a művész egykor kifejezett gondolatait hordozva – a [[Jászság]] gazdag képzőművészeti múltját igyekszik feltárni, bemutatni, s a Jász Képtár létrehozásán fáradozik. A múzeum jászsági gyűjteménye is egyre gyarapodik. Műtárgyai között a XIX. századtól napjainkig terjedő műalkotások láthatók.
 
== Irodalom ==
* {{cite book|editor=Dr. Koós, Judith:|title= Hamza D. Ákos (1903-1993) képzőművészeti életműve. |publisher=Hamza Múzeum Alapítvány,|location= Jászberény,|year= 1996.|language=magyar}}
* {{cite book|author=Hamza D., Ákos: |title=És újra dobol szívünkön az angyal (válogatott versek). |publisher=Hamza Múzeum Alapítvány,|location= Jászberény, |language=magyar|year=1998.}}▼
 
* {{cite book|editor=B. Jánosi, Gyöngyi: |title=Képek fekete-fehérben, Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben. |publihser=Hamza Múzeum Alapítvány, Alapítványwlocation=Jászberény,|year= 2000.|language=magyar}}▼
▲* Hamza D., Ákos: És újra dobol szívünkön az angyal (válogatott versek). Hamza Múzeum Alapítvány, Jászberény, 1998.
 
▲* B. Jánosi, Gyöngyi: Képek fekete-fehérben, Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben. Hamza Múzeum Alapítvány, Jászberény, 2000.
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.hamzamuzeum.hu Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány]
*{{PORT.hu-person|599|Hamza D. Ákos}}
 
*[http://www.youtube.com/watch?v=MGkjk2F4q9k A festő Hamza]▼
[http://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=599&i_direction=2&i_city_id=&i_county_id=-1 Hamza D. Ákos a Port.hu-n]
 
▲[http://www.youtube.com/watch?v=MGkjk2F4q9k A festő Hamza]
 
[[Kategória:Magyar filmrendezők]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hamza_D._Ákos”