„BMP–2” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''BMP–2''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''БМП – Боевая Машина Пехоты [Bojevaja masina Pehoti];'' magyarul: ''gyalogsági harcjármű)'' második generációs [[Szovjetunió|szovjet]] [[gyalogsági harcjármű]], melyet a [[BMP–1]] utódaként fejlesztettek ki.
A BMP-2-t 1982-ben mutatták be a nyilvánosságnak és a BMP-1 kiegészítésére szánták. Páncélzata gyenge volt, viszont ezt kompenzálta jól döntött homlokpáncélja és alacsony sziluettje. Hátsó ajtói üregesek, és üzemanyagtartályként funkcionáltak, ami sebezhetővé tette a mellette ülő katonákat. A személyzet kényelmesnek nem nevezhető körülmények közt dolgozott, viszont a szállított katonák a jármű belsejéből is használhatták a fegyvereiket. A kétfős toronyban operált a lövegkezelő és a parancsnok. A 30mm-es gépágyú elektromos csőemelése alkalmassá tette helikopterek és lassan repülő repülőgépek elleni harcra. A Szovjetunió a BMP-2-t is bevetette az afganisztáni megszállás idején.▼
==Története==
Az 1966-ban a Szovjetunióban rendszeresített, majd széles körben exportált, a maga korában újszerű konstrukciónak számító BMP–1-el az 1970-es évek helyi háborúiban (pl. az 1973-as jom kippuri háboró) szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a fegyverzete hamar elavult, sem a 2A28 Grom sima csövű ágyú, sem a [[9M14 Maljutka]] páncéltörő rakéta nem volt hatékony. Ezért döntés született a Szovjetunióban a BMP–1 továbbfejlesztéséről. Ez elsősorban a harcjármű fegyverzetét érintette. Több prototípus készült a BMP–1 alapjain, közűlük az 1974-ben megépített ''objekt 675'' tervszámú prototípus lett a későbbi BMP–2. A tornyot megnövelték, a fő fegyverzetet 30 mm-es 2A42 típusú gépágyúra cserélték.
▲A BMP-2-t 1982-ben mutatták be a nyilvánosságnak és a BMP-1 kiegészítésére szánták. Páncélzata gyenge volt, viszont ezt kompenzálta jól döntött homlokpáncélja és alacsony sziluettje. Hátsó ajtói üregesek, és üzemanyagtartályként funkcionáltak, ami sebezhetővé tette a mellette ülő katonákat. A személyzet kényelmesnek nem nevezhető körülmények közt dolgozott, viszont a szállított katonák a jármű belsejéből is használhatták a fegyvereiket. A kétfős toronyban operált a lövegkezelő és a parancsnok. A 30mm-es gépágyú elektromos csőemelése alkalmassá tette helikopterek és lassan repülő repülőgépek elleni harcra. A Szovjetunió a BMP-2-t is bevetette az afganisztáni megszállás idején.
== Paraméterek ==▼
▲== Paraméterek ==
*'''Gyártó ország:''' Szovjetunió
*'''Személyzet:''' 3+7 fő
| |||