„Zöldpaprika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor:
A bolgárkertészek termelési technikáját a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. Legelőször a kevés földű parasztok és a kisbérlők tértek át termesztésére, később a módosabb gazdák is.
A két világháború között Magyarországon a városi és a falusi lakosság étkezési paprikafogyasztása is jelentősen megnőtt. Az [[1920-as évek|1920-as]]
==Termesztése==
25. sor:
* 4. [[Cece]] és környéke ([[Vajta (település)|Vajta]], [[Alap (település)|Alap]], [[Alsószentiván]], [[Rétszilas]], [[Aba (település)|Aba]], [[Sárkeresztúr]]): az [[I. világháború]] előtt kezdődött termelés az 1930-as évekre vált üzemszerűvé.
* 5. [[Budapest]] környéke: a Duna mindkét partján a főváros tágabb értelemben vett zöldövezetében a termelés a 19. század második felében futott fel. A természeti feltételek ugyan eléggé kedvezőtlenek, de ezt ellensúlyozza a jelentős felvevőpiac
* 6. [[Boldog]] és [[Hatvan]]: a
== Fajták ==
A
▲'''Cecei''' nevű fajtája bejegyzett [[hungarikum]]:
▲A Cecei étkezési fehér paprika termése lecsüngő, háromrekeszű, felfújt bogyó, amelynek színe piacéretten elefántcsontfehér, biológiailag éretten középvörös. A termés csúcsos, háromszög keresztmetszetű. A bogyók többnyire 10–12 cm hosszúak, a csészeleveleknél mért vállszélességük 5–6 cm, húsvastagságuk (termésfal) 4–5 mm; héjuk vékony, csak néhány mikron. Az 1960-es évek elejétől már csak édes (0 SHU) változatát termesztik. Íze és aromája jellegzetes.
== Felhasználása ==
|