|
A '''hangszín''' a [[hang]] egyik fizikai jellemzője. A hangszín miatt halljuk eltérő jellegűnek a különböző forrásból például [[hegedű]]től, a [[cimbalom]]tól és az egyik vagy másik embertől [[ember]]től származó, azonos [[hangmagasság]]ú (alap[[frekvencia|frekvenciájú]]) hangokat. A hangszínt tehátleginkább a hangkeltésre használt eszköz tulajdonságai határozzák meg: a [[hangszer]]eknél annak anyaga, formája, megszólaltatásának módja, az emberi hang esetén a hangképzőszervek [[anatómia]]i jellemzői, valaminta azhangképzés ún. részhangok száma és erősségemódja.
Utóbbiak megértéséhez tudnivaló, hogy egyEgy [[hang]] hallatán (ill. egy [[rezgés]] hangként való felfogásakor) általában sohasem egyetlen hang "szól" ill. rezeg. Azt is mondhatjuk, hogy a természetben tiszta hangok nem, hanem csak ún. összetett hangok jönnek létre., Azsokféleségük összetettis hangebből elemei az [[alaphang]] és a vele együtt rezgő [[felhangok]]fakad. AHallásunk legmélyebb,viszont vagyiséppen ae legkisebbtulajdonságukat [[frekvencia|frekvenciájú]] rezgéskihasználva, azhangelemzés [[alaphang]].útján A felhangok frekvenciája az alaphang frekvenciájának többszöröse. A felhangok [[amplitúdó]]aránya alakítja kiképes a végeredménykénthangok hallható hang karakterét, "hangszínét". Minél "erősebbek" (nagyobb amplitúdójúak) az együtt rezgő felhangok, annál kevésbé lesz felfogható az alaphangmegkülönböztetni.
* Az összetett hang elemei zenei, tehát meghatározható magasságú hang esetén az [[alaphang]] és a vele együtt rezgő [[Felhangsor|felhangok]]. A legmélyebb, vagyis a legkisebb [[frekvencia|frekvenciájú]] rezgést nevezzük alaphangnak. A felhangok frekvenciája az alaphang frekvenciájának többszöröse. Az alakítja ki a végeredményként hallható hang karakterét, hangszínét, hogy a különböző felhangok milyen intenzitással vannak jelen.
* [[Zaj]]szerű, nem meghatározható hangmagasságú hang esetén nemperiodikus rezgéssel állunk szemben. Ennek hangszínét szintén összetevői, részhangjai határozzák meg, de ezek nem alkotnak olyan sorozatot, mint azt a zenei hangok esetében láttuk.
Ezen jelenségek matematikai alapját a [[Fourier-sor]]
illetve [[Fourier-transzformáció]] elmélete adja. Eszerint bármely periódikus jel felírható végtelen sok [[szinusz]] jel összegeként. Ezek frekvenciája rendre az alap periódus meghatározta frekvencia (alaphang, alapharmónikus), illetve annak többszörösei (felharmónikusok).
Ha az alaphang már gyakorlatilag nem, vagy csak nagyon nehezen felismerhető, akkor ezen hangokat [[zaj]]nak vagy [[zörej]]nek nevezzük. Ezeknek nincs [[zenei kifejezés]]sel megnevezhető [[hangmagasság]]uk.
==Lásd még==
* [[felhangsor]]
* [[zenei hang]]
* A hang további jellemzői: [[hangmagasság]], [[hangerő]], [[hangérték]]
[[Kategória:Zeneelmélet]]
| 