„Adaptív radiáció” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
feltételes mód ki |
||
2. sor:
'''Adaptív radiáció'''nak (azaz alkalmazkodó szétterjedésnek) nevezzük azt a jelenséget, mikor az [[evolúció]] során több különböző [[ökológiai fülke|ökológiai fülkét]] egy bizonyos [[populáció]] leszármazottai foglalnak el. A folyamatot a [[természetes kiválasztódás]], az [[adaptáció]] és a [[mutáció]]k irányítják, lényeges szerepe van a [[fajképződés]]ben.
Egy adott populáció egyedeinek szaporodóképessége kedvező körülmények között gyakorlatilag korlátlan. Az egyedszám növekedésének idővel a környezeti feltételek határt szabnak, így az megáll, stabilizálódik
Egy faj egyedeinek elvándorlása nagy mértékben növelheti az elterjedési területet, így idővel az egyedek egymástól többé-kevésbé elhatárolt populációkat hozhatnak létre. Egy-egy egymástól távol élő populáció alkalmazkodását más-más környezeti hatás irányíthatja, így azok evolúciós fejlődése különbözővé válhat.Ez főleg akkor következhet be, ha valamilyen ok miatt (pl. egy új folyó megjelenése, vagy autópálya építése) csökkenti vagy lehetetlenné teszi a populációk közötti kölcsönhatást. Így egyre nagyobb különbség keletkezik a populációk genetikai összetétele között. Egy területileg és élőhelyileg is elkülönülő populációban jól látható [[fenotípus]]beli különbségek keletkeznek. Az ilyen, egymástól jól megkülönböztethető populációcsoportokat [[rassz]]oknak nevezzük. A rendszertan a földrajzi rasszokat [[alfajnak]] tekinti. Az előzőekben leírtak alapján a rasszok azért fontos populációcsoportok, mert kiindulópontjai lehetnek egy új faj kialakulásának. Geneteikai szempontból a [[faj]] ugyanis olyan szaporodási közösség, amely más hasonló szaporodási közösségekkel nem képes géneket cserélni, termékenyen kereszteződni.
|