Wikipédia

„Elagabal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Elegabal lapot átneveztem Elagabal névre: Elagabal a helyes megnevezés, elírás történt
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Elagabal''' [[ókor]]i [[istenség]] volt, [[kultusz]]a Emesa város és környezetére terjedt ki.(ma Homs, [[Szíria]]). Rövid időre, 219 és 222 között kultuszát a császár Rómában is praktizálta, de nem honosult meg. ▼
 
A Kr. e. I. században arab királyai voltak Emesának, ahol Elegabal tiszteletének már hagyománya volt. A legrégebbi előkerült lelet, amely az istenség és a kultusz létezéséről bizonysággal szolgál, egy, az Kr. u. I. századból származó [[sztélesztélé]]. Bár Elegabal csak helyi istenség volt, és máshol nem tisztelték, követői ettől függetlenül mint napistent minden fölött uralkodónak tartották. Mint legfelsőbb istenség a [[görög]] [[Zeusz]]nak ill. a [[római]] [[Jupiter]]nek felelne meg (s mint őneki úgy Elegabalnak is a [[sas]] volt a szent madara), másrészt mint napistenség a görög Héliosszal is volt azonossága, így a népi etimológia nevüket Héligabalosz formában félreértelmezte és összemosta.▼
▲Elagabal [[ókor]]i [[istenség]] volt, [[kultusz]]a Emesa város és környezetére terjedt ki.(ma Homs, [[Szíria]]). Rövid időre, 219 és 222 között kultuszát a császár Rómában is praktizálta, de nem honosult meg.
 
▲Kr.e. I. században arab királyai voltak Emesának, ahol Elegabal tiszteletének már hagyománya volt. A legrégebbi előkerült lelet, amely az istenség és a kultusz létezéséről bizonysággal szolgál, egy az Kr. u. I. századból származó [[sztéle]]. Bár Elegabal csak helyi istenség volt, és máshol nem tisztelték, követői ettől függetlenül mint napistent minden fölött uralkodónak tartották. Mint legfelsőbb istenség a [[görög]] [[Zeusz]]nak ill. a [[római]] [[Jupiter]]nek felelne meg (s mint őneki úgy Elegabalnak is a [[sas]] volt a szent madara), másrészt mint napistenség a görög Héliosszal is volt azonossága, így a népi etimológia nevüket Héligabalosz formában félreértelmezte és összemosta.
 
Az Elegabal-kultusz középpontjában egy körülbelül méhkas nagyságú púpos kő, esetleg meteorit állt, amelyet a templomban őriztek. Ilyen köveket a [[Földközi-tenger]] különböző népei is tiszteltek, különösen a [[föníciai]]ak, pontosabban a [[pun]]ok. Ezeket betilának nevezik (vagy görögösen baitýlia ill. baítyloi), amely elnevezés az arámi bet el („Isten háza“, v.ö. héber bethel)szóval hozható összefüggésbe. Hasonló kőkultusz uralkodott Carrhae-ban (Harran), ahol a betila "Szin" holdistennek felelt meg.
 
A Kr. u. III. században az elegabalElegabal-kultusz virágzásnak indult, külföldi hatalmasságok évente küldtek ajándékokat a templomnak. A főpap méltósága örökletes volt azon a családon belül, amely a korabeli Emesabeli uralkodótól származott. A [[Severus-dinasztia császárai]] idején a főpap egy bizonyoasbizonyos Julius Bassianus volt, a „Bassianus“„Bassianus” nevet, amelyet udódai is viseltek, a főpapi cim "Basus" elferdített alakja. Julius Bassianusnak két leánya volt; az idősebbik [[Julia Domna]], a későbbi római császár [[Septimius Severus]] (193–211) felesége lett, így gyermeke a késöbbikésőbbi [[Caracalla]] szintén viselte Bassianus nevet. A fiatalabbik leány Julia Maesa, két császár nagymamájanagyanya is volt, egyikük [[Varius Avitus Bassianus]], akire az utókor a ráragasztott „Elagabal“„Elagabal” néven emlékezik, holott csak ezt az egy nevet nem viselte, hanem 217-ben, 13 évesen átvette a főpapi tisztet átvette. Ő volt az, aki a szent követ Rómába szállíttatta és az Elagabal-kultuszt római államvallássá nyilvánította, amely így rövid időre világtörténelmi jelentőségűvé vált. A PalatinuszonPalatinuson nagy Elagabal-templomot létesítettek.
 
[[Elagabalus]] császár meggyilkolása után (222) a követ visszaszállították Emesába, ahol a kultusz tovább élt. [[Aurelianus]] császár a [[palmíra]]i királynő fölötti győzelme után 272-ben ellátogatot az Elegabal-templomba, hogy beváltsa fogadalmát. Aurelianus a napkultusz híve volt ([[Sol invictus]], „gyözedelmes„győzedelmes nap“nap”), akit az egész Római Birodalom védőisteneként tisztelt és kultuszát terjesztette.
A témával foglalkozó kutatók korábban azt a nézetet vallották, hogy Elagabal és Sol invictus alakjai megegyeznek, ezért minden talált leletet úgy értelmeztek, hogy egy keleti napvallás a birodalom nyugati felében is hódított. Igaz, hogy találtak Invictus Sol Elagabalus feliratot, de a legújabb kutatás szerint (H. Seyrig, S. E. Hijmans) a Sol invictus kultuszának akkorra már nyugaton hagyománya volt, az Elagabal-kultusz azonban szerintük szíriai néphagyomány volt és csak a császáron keresztül jutott el Rómába.
 
== Források ==
23 ⟶ 22 sor:
[[de:Elagabal (Gottheit)]]
 
[[Kategória:IstenekNapistenek]]
[[Kategória:Római istenek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Elagabal”