„Füzesmikola” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
55. sor:
A 19. század elején német vándorfestők honosították meg a kolostorban az [[üvegfestés]]t, amelynek technikáját a helybeliek is elsajátították, és az [[Ikon (festészet)|üvegikonok]] festése csakhamar megélhetésük alapjává vált. Részben a helyi [[búcsú]]kon, részben [[Erdély]]-szerte, sőt a [[Kárpátok]]on túli vásárokon is árusították. [[Kádár József]] század végi leírása a mikolaiak életmódjáról meglehetős jómódra vall.
 
Egy-egy családon belül [[manufaktúra]]szerűen dolgoztak, minden munkafolyamatot más családtag végzett, illetve minden színt más családtag vitt föl a képre. A kész ikonokat a könnyező Mária-képhez érintették. Voltak a képkeretezésre specializálódott mikolaiak is. A század folyamán a mikolaiak terjesztették el az üvegikonfestést a dél-erdélyi [[Román Ortodox Egyház|ortodox]] románok között is.
 
A falu 1876-ig [[Doboka vármegye|Doboka]], majd [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka vármegyéhez]], 1919-től Szamos megyéhez tartozott.
 
1850-ben 645 görög katolikus vallású lakosából 634 volt román és 11 cigány nemzetiségű.
 
2002-ben 618 lakosa közül 586 volt román, 27 cigány és 5 magyar nemzetiségű; 530 ortodox, 77 görög katolikus, 6 baptista és 4 ortodox vallású.
 
==Nevezetességei==