A lap 2009. november 28., 12:52-kori változata szerkesztés VargaA (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 61 040 szerkesztés Új oldal, tartalma: „{{Repülőgép-adatlap \|típusnév = Jak–17 \|egyéb név = \|típus = vadászrepülőgép \|gyártó = 31. sz. repülőgépgyár \|kép = K…”		A lap 2009. november 28., 12:53-kori változata szerkesztés visszavonás VargaA (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 61 040 szerkesztés a →‎Története Újabb szerkesztés →
28. sor: Az orrfutós Jak–15U 1947 júniusában repült először. A sikeres hatósági vizsgákat követően Jak–17 típusjellel kezdték el a sorozatgyártását. A Jak–17-el párhuzamosan folyt a kétüléses kiképző–gyakorló változat fejlesztése is. Ez lényegében a farokfutós Jak–21T orrfutósra alakított változata volt, melyet Jak–17UTI típusjellel gyártottak. Az együléses és a kétüléses Jak–17-es sorozatgyártása 1948–1949 között folyt [[Tbiliszi]]ben, a [[Tbilaviamseni\|31. sz. repülőgépgyárban]]. Ez idő alatt 430 darabot építettek. A nyilvánosság előtt először az 1949-es [[tusinói légiparádé]]n mutatták be. A NATO-kódrendszerben nem kapott külön elnevezést, akárcsak a Jak–15-öst, a Jak–17-est is ''Feather'' néven ismerték Nyugaton. A kétüléses kiképző változat azonban külön NATO-kódot, a ''~~Megnet~~Magnet'' nevet kapta. A sorozatgyártás során a típuson kisebb módosításokat is végrehajtottak. Így 3,25 m-ről 3,6 m-re növelték a vízszintes vezérsík fesztávját és az [[NSZ–23]] gépágyúk helyett később a hosszabb csövű NSZ–23K típust alkalmaztak, a PAU–22 fotogéppuskát pedig SZ–13 típusúra cserélték. Egyes példányokba már a korszerűbb ASZP-3M célzóberendezéseket szerelték be. A sorozatgyártás során a hajtómű gyártástechnológiáján is sikerült javítani, ennek eredményeként az üzemidő-tartaléka 50 órára növekedett. A kétüléses Jak–17UTI-k elégtele száma miatt több együléses változatot a javítóbázisokon alakítottak át kétülésesre.

„Jak–17” változatai közötti eltérés