„Víziváros (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
erre ott a sablon |
||
23. sor:
|File:Esztergom - Szent Erzsébet Iskola.JPG|
}}
[[IV. Béla]] [[1239]]-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] mellett [[Róbert érsek]] várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a [[belváros (Esztergom)|Királyi város]] mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a [[13. század]]ban védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat [[Telegdi Csanád]] érsek építtette a [[14. század]]ban. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a [[belváros (Esztergom)|királyi város]] falainak és épületeinek anyagából építették újjá. A várfalban a Szulejmánnak 1543-as győzelmének állított emléktábla ma is látható a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] Duna felőli oldalán. A legjobban támadható délkeleti városfalakat több alkalommal is erősítették: 1543-ban a délkeletre nyíló Budai kapu védelmére még Szulejmán szultán építtette a Várhegy oldalába a Budaikapu rondellát (Budun kapukuleszi). A kaputól a Kis-Dunáig húzódó fal nyugati, vízpart melletti végére pedig 1560 táján egy félköríves rondellát (Ilidzsa kuleszi = Hévíz-fürdő tornya) építettek. A törökök másfél évszázados ittlétük alatt egy imahelyet, azaz [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|dzsámit]] is létrehoztak, a kötelező imatoronnyal, a minarettel együtt. Ez ma az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye.
Víziváros a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a várfalon, majd éjszaka azon keresztül jutottak be a városba, ahol leölték az őröket és aknákat fúrtak a várfal alá. Miután a kurucok feladni kényszerületek a várat, a magyar lakosok is elmenekültek Vízivárosból, az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű. 1827-es adatok szerint a Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban. [[1891]]-ben 115 háza és 1158 magyar lakosa volt. Víziváros [[1895]]-ig önálló település maradt, utána az egyesített Esztergom III. kerülete lett. A népesség nagy részét papok, az egyházi hivatalnokok, illetve a [[Esztergom vármegye|megyei]] hivatalnokok alkották.
A Várhegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár volt. A Víziváros főterén, a Mindszenty téren található barokk [[Szent Ignác-plébániatemplom (Esztergom)|Vízivárosi plébániatemplomot]] a jezsuiták építették 1728-1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templom mellett található [[Prímási palota (Esztergom)|prímási palotát]] [[Simor János]] érsek emeltette a volt jezsuita kolostor helyén, [[Lippert József]] tervei alapján [[1880]]-[[1882]] között, neoreneszánsz stílusban. Északi részében a [[Keresztény Múzeum]] működik. Az épületben az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott az [[Érseki Simor Könyvtár|érseki könyvtár]] is, továbbá itt működik a prímási levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek.
Az [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet parkban]] áll a [[III. János lengyel király|Sobieski János]] lengyel királynak emléket állító emlékmű. Sobieski foglalta vissza a várost 1683-ban a töröktől. Itt található a Hild József tervei alapján [[1853]]-ban készült épület, mely a [[Főszékesegyházi Könyvtár]]nak, a Bibliothekának ad helyet. A könyvtár jelentős kódex és ősnyomtatvány anyaggal rendelkezik. Víziváros képét az itt található egyházi épületek határozták meg.
▲*A [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] Duna felőli oldalán látható a '''Szulejmán-tábla''', mely Szulejmán szultán [[1543]]. évi győztes ostromának emlékét hirdeti. A vízivárosi városfal délnek futó, javarészt teljes magasságában megmaradt szakasza meglehetősen vékony, hiszen a [[Duna]] eredetileg közvetlenül a falak előtt folyt, a mai [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet park]] területe [[20. század]]i feltöltés eredménye.
==Források==
{{források}}
| |||