„Hegedűs Ármin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Munkássága: szerk. |
szerk. |
||
1. sor:
Hegedűs Ármin (1869-1945)magyar építész. [[Böhm Henrikkel]] (1867-1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkáságukra a 20-as években a ▼
a szecesszió és az azt követő eklektizáló, historizáló stílus jellemző.▼
▲Hegedűs Ármin (1869-1945)magyar építész. [[Böhm Henrikkel (1867-1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkáságukra a 20-as években a
▲az eklektizáló, historizáló stílus jellemző.
==Életrajza==
==Munkássága==
Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült ''egykori Török-bankház épülete (1906)'', mely pártázatos, díszes, hangsúlyos '' és a ''Pro Patria fürdőkórházat'' 1915-ben építették.
[[Sebestyén Artúrral]] és [[Sterk Izidorral]] együtt - részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti [[Gellért-szálló]] építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).▼
Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A [[kiskunfélegyházi]] ''Városi fürdő és szálloda'' kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a [[szolnoki]] ''Tisza fürdő és szálloda (1927)'' épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. [[Békéscsabán]] a ''Városi fürdő- és szállodaépület'' hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. [[
▲[[Sebestyén Artúrral és [[Sterk Izidorral együtt - részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért-szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).
▲Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A [[kiskunfélegyházi ''Városi fürdő és szálloda'' kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a [[szolnoki ''Tisza fürdő és szálloda (1927)'' épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. [[Békéscsabán a ''Városi fürdő- és szállodaépület'' hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. [[erben, a ''Termálfúrdö épülete'' barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a ''Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926)''. Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.
▲==Főbb alkotásai==
==Forrás és irodalom==
| |||