'''Nehbet''' ókori egyiptomiistennőegyiptomi istennő, akit keselyű formában őrizek meg a hieroglifák.AzemberekAz tiszteltékegyiptomiak az egészség és az élet megtestesítőjeként tartottaktartották számon. Az istenek erejének és számon tartójának is tartottáknevezték.Felső-Egyiptom fővárosa:szentSzent állata a keselyű. Nő alakjában ábrázolták, keselyűbóbitával a fején,és Felső-Egyiptom fehér koronájábankoronájával a fején. Felső-Egyiptom szimbólumának tartották, neve bekerült az egyesített Egyiptom fáraóinak titulusai közé. Néha azonosult Utó kígyóistennővel, s ilyenkor kígyófejű keselyűnek ábrázolták. Jelzője: "neheni„neheni fehér"fehér”. A Piramisszövegek Hórusz szemének mondják, a későbbi szövegek "Napszemnek"„Napszemnek” említik. A fáraók hatalmának megszemélyesítőjeként tisztelték, azt tartották ró3a, hogy ő biztosítja a győzelmet az ellenség felett. A sivatag úrnőjeként a bányamunka (az arany- és ezüsttermelés) oltalmazójának is tartották, de anyaistennő funkciója is volt (ilyen minőségben azonosult Muttal), segédkezett a szüléseknél (ezért rokonították Hekettel). A fáraók trónra lépésének harmincéves jubileumán, a "''Heb-szed"'' ünnepen Nehbet figuráját a fáraó csónakjának az orrára helyezték.
