„Nüx” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ? |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
Az éjszaka – feltehetőleg orpheuszi inspirációra –, mint elődleges őselem jelenik meg [[Arisztophanész]] a ''Madarak'' című színdarabjának nyitó kórusában. Nüx e műben is Erósz anyja. Másutt azt olvashatjuk hogy [[Kharón]], az alvilági [[révész]] szintén az éjszaka istennőjének Erebosztól született gyermeke, sőt feltételezik, hogy ő adott életet, [[Phtonusz]]nak az ''irigység'' istenének is; az apa [[Dionüszosz]].
Az Éjszaka istennőjének otthona, [[Parmenidész]] egyetlen ránk maradt töredékes költeménye szerint (a hésziodoszi elbeszéléssel összhangban) az univerzum határán állt. „A teljes egészében megőrződött Előhang (Prooimion) egy ifjú misztikus utazásának leírását tartalmazza a Nappal és az Éjjel kapuján túlra egy megnevezetlen istennőhöz”.
==Az Éj kultusza==
[[Kép:Paris psaulter gr139 fol435v.png|bélyegkép|250px|jobbra|[[Paris Psalter]]: Nüx, 10. század]]
[[Görögország]]ban az éjszaka istennőjének kultuszával csak elszórtan találkozunk. [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] révén tudjuk, hogy [[Megara]] [[akropolisz]]án állot Nüx [[orákulum]]a.
Sokkal gyakoribb volt, hogy Nüx sötét fátyla csak hátteret biztosított más kultuszoknak és szertartásoknak. Ezért emeltek szobrot az Éjnek [[Epheszosz]]ban, [[Artemisz]] templomában, vagy ehhez kötődik a [[spárta]]iaknál az Álom és Halál kultusza.<ref>[[Pauszaniasz Periégétész]]: ''Görögország leírása.'' 3. könyv ([[Lakedaimón]], Spárta), 18.oldal 1</ref> Az áldozati szertartások elnevezéseibe is gyakran beleszőtték Nüx nevét. Így például a [[Dionüszosz]] tiszteletére tartott ''Nyktelios'' „éjjeli” mulatságok,<ref>[[Pauszaniasz Periégétész]]: ''Görögország leírása.'' 1. köny, 40.oldal 6</ref> vagy az [[Aphrodité]] kultusz részeként rendezett ''Philopannyx'' „egész éjszakás szeretkezés”ek nevében.<ref>55. Orphikus Himnusz</ref>
== Nüx Görögoszágon kívüli megjelenése==
A [[Római mitológia|római mitológiában]] az éjszaka istennőjének motívumait ''Nox''ra ruházták, ami az éj latin neve.
Az [[európa]]i néphiedelem szerint a sötétség szolgái: a [[démon]]ok, [[lidérc]]ek, [[boszorkány]]ok, [[vámpír]]ok megjelenése szigorú összefüggésben áll az éjszakával. Ezek a lények éjfélkor a legaktívabbak és csak a fény, a hajnal űzi el őket. Számos babona, népi játék, ünnep és vallási ceremónia kötődik az év leghosszabb és legrövidebb éjszakájához – a téli és a nyári napfordulókhoz. Az európai vallási kultúrában a legismertebb Krisztus születése (december 25.) – az egyre hosszabbodó nappalok kezdetével összefüggésben – mint a fény születése.
| |||