„Tyustyán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem volt ez szubcsonk eddig se... de most már biztosan nem az |
|||
1. sor:
'''Tyustyán''' vagy ''Tyustya'' a [[mordvinok|mordvin]] ([[erza]] és [[moksa]]) hősi énekek központi szereplője, illetve egy róla szóló [[eposz]] címe.
==Alakja, legendái==
Tyustyán, népének fejedelme és papja a [[mordvinok|mordvin]] epikus költészet egyik legősibb rétegében, a hősi énekekben szerepel. A legendák némelyikében [[Pures]] fejedelem fiának is nevezik, másutt a vihar és háború istenének, valamint egy földi leánynak gyermeke. Szarvból készült kürtjének neve ''torama'' <ref>[http://renhirek.blogspot.com/2008_10_15_archive.html A csodaszarv legendája avagy a Torama]</ref>. Halála előtt ezt népének adományozta, hogy, ha valamilyen veszély fenyegeti a mordvinokat, fújják meg, és így hívják össze a népnek a világ különböző tájaira szétszóródott tagjait.
*Csepregi Márta: Finnugor kalauz, 1998; ISBN 963 243 813 2▼
==A tudományban és az irodalomban==
A jelentős mordvin [[néprajz]]kutató és [[író]], [[Vaszilij Radajev]] Tyustyánt a [[Kalevala]] [[Veinemöinen]]jéhez hasonlítja, és [[kürt]]jét, a toramát a [[finnek|finn]] hős [[kantele|kanteléjével]] veti egybe. Radajev a Tyustyán vezér tetteiről szóló erza és moksa népi énekek alapján egy terjedelmes eposzt (''Tyustya'') is szerkesztett, mely [[1991]]-ben jelent meg. Ezt magyarra ''Ének Tyustya fejedelemről'' címmel [[Dugántsy Mária]] fordította le<ref>Vaszilij Radajev: Ének Tyustya fejedelemről. Balassi Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9789635062874</ref>.
==Lásd még==
[[Szijazsar]]
==Források==
▲* Csepregi Márta: Finnugor kalauz, 1998; ISBN 963 243 813 2
* Domokos Péter: A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál. in: Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat, 44. évf. 12. sz. (1999) [http://home.hu.inter.net/kortars/9912/domokos.htm internetes kiadás], elérés: 2009. december 9.
==Jegyzetek==
{{források}}
[[mdf:Тюштя]]
[[myv:Тюштя]]
[[ru:Тюштя]]
| |||