„Garabogazköl” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
}}
A '''Kara-Bogaz-öböl''' ([[Türkmén nyelv|türkménül]]: ''Garabogazköl''), a [[Kaszpi-tenger]] keleti partján elterülő sekély, óriási kiterjedésű [[lagúna]].
==Geológiája==
A Kaszpi-tengerrel együtt az ősi [[Paratethys]] tenger maradványa. A környéken uralkodó [[sivatagi éghajlat]] miatt párolgási vesztesége igen nagy, medencéjében vastag [[evaporit]]-rétegek rakódtak le, a sólerakódás napjainkban is folytatódik. Vizének sótartalma 35%-os (a Kaszpié 1,2%, a világtengereké 3,5%).
==Vízszintjének ingadozása==
A Kaszpi-tengertől két, északról és délről induló hosszú földnyelv választja el, amelyek csaknem összezáródnak. a közöttük lévő csatornán gyorsan áramlik be a víz, pótolva a párolgási veszteséget
30 ⟶ 34 sor:
Később azonban kiderült, hogy a Kaszpi vízszint-süllyedésének tendenciája már 1978-tól megtört, és – tudományosan máig nem teljesen tisztázott okok miatt – fokozatosan magától helyreállt a világ legnagyobb sós tavának vízszintje. Ezért a zárógátat 1985-91 között zsilippel látták el, majd 1992-ben teljesen eltávolították. Ennek nyomán visszaállt az öböl korábbi vízszintje.
==Gazdasági jelentősége==
A sós lagúnában hagyományos eszközökkel folytatott [[só]]kitermelés után 1973-ra nagy vegyipari kombinátot építettek a lagúna és a Kaszpi-tenger közötti földnyelven, [[Karabogaz]] városánál. A létesítmény egyik fő terméke a [[nátrium-szulfát]] (glaubersó), de az öböl üledékeiben szinte a [[Mengyelejev]]-táblázat összes eleme megtalálható. Jelentős többek között a [[magnézium]] és a [[kálisó]] kinyerése is.
| |||