„Hontnémeti” változatai közötti eltérés

'''Hontnémeti''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hontianske Nemce'', [[német nyelv|németül]] ''Baierndorf''): falu a maiközség [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Korponai járás]]ában.

Ősi település neolit, [[bronzkor]]i és [[Nagymorva birodalomBirodalom|nagymorva]] leletekkel. A luzsicei kultúra hamvasztásos temetője is előkerült a falu területén. A mai falu akkor keletkezett, amikor [[12561235]] körül szász telepesek érkeztek ide. Nevét is róluk kapta a település, mely [[1246]]-ban szerepel okiratban először ''Nympti'' alakban. Később a szászok beolvadtak a környező szlovák lakosságba. A falu fontos helyen feküdt, hiszen itt vezetett át az a régi országút, amely a Duna-melléket az ősi bányászvárossal, [[IVSelmecbánya|Selmeccel]] kötötte össze. BélaA Selmec folyó ban egykor aranyat is mostak, később azonban a készletek kimerültek. [[1256]]-ban [[németekIV. Béla]]et telepítettelvette ideNemti földjét, hogy a szomszédos Zábrod királyi szolgálatban álló telepeseinek adja. A [[16. század]]ban a török többször pusztította. [[1619]] és [[1629]] között mezővárosként Hont vármegye székhelye volt. [[1729]]-ben vásártartási jogot kapott. [[1852]]-ben megépült a Németit [[Zólyom]]mal összekötő út, amely a fejlődésére nagy hatással volt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. [[1910]]-ben 612, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. [[1919]]-ben tűzvész pusztította. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Hont vármegye]] [[Korponai járás]]ához tartozott.

* A falu feletti dombon áll Szent Márton tiszteletére szentelt kegytemploma, amely [[13. század]]i eredetű, a [[16. század]] elején [[gótikus stílus]]ban átépítették, [[1783]]-ban [[barokk stílus|barokkizálták]]. A szentély mellékoltárán van a ''Skapulárés Boldogasszony'' képe. A templom régi búcsújáróhely.