Wikipédia

„Radiometrikus kormeghatározás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
nuklid és izotóp rendbe tétele
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''radiometrikus kormeghatározás''' olyan tudományos technika az anyagok korának meghatározására, amely a természetben előforduló radionuklidok, ill. radio[[izotópok]] lebomlásifelezési idejének és jelenlegi gyakoriságának ismeretén alapszik. E módszer biztosítja legfontosabb információforrásunkat a Föld korának és az [[evolúció]] sebességének meghatározásában.
 
Pontosság, költségek és az alkalmazott időskála alapján többféle radiometrikus kormeghatározási mód létezik.
11. sor:
A felezési idő (az elektronbefogást kivéve) kizárólag a mag tulajdonságaitól függ, nem befolyásolja sem a hőmérséklet, sem a nyomás, sem a kémiai környezet, sem a mágneses vagy elektromos mező jelenléte, sem más külső tényező. Tehát ha egy anyag egy meghatározott radionuklid atomjait tartalmazza, akkor a bomlás mértéke és a stabil termék mennyisége ideális esetben csak az eltelt időtől függ. Ez egy olyan időmérő eszközt ad a kezünkbe, mely adott esetben pl. megmondja, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy az illető radionuklid az anyagba került.
 
A különböző anyagok kialakulásának folyamatai gyakran szelektívek abból a szempontból, hogy az anyagba mely alkotóelemek kerülnek bele. Ideális esetben az anyagba csak az eredeti elem (anyaelem)anyanuklid kerül a keletkezéskor, a bomlástermék nem. Ilyenkor az anyag vizsgálatakor a benne talált bomlástermékek már az anyag életében keletkeztek. Ha az anyagba a keletkezésekor a bomlástermék is belekerül, akkor a kormeghatározáshoz azttudni kell tudni, milyen arányban álltak egymással abban az időben. A bomlástermék nem lehet kis molekulájú gáz, ha vizsgálni akarjuk az anyagot, mert az kiszökik belőle, és elegendően hosszú felezési idejének kell lennie ahhoz, hogy vizsgálható mennyiség maradjon meg belőle az anyagban. A vizsgálat további feltétele, hogy se a kiinduló anyag, se a bomlástermék ne keletkezhessen egyéb reakciókban, mert az értékelhetetlenné tenné a vizsgálati eredményt. Továbbá a bomlástermékek és az izotópanyanuklid izolálására és elemzésére használt módszereknek is áttekinthetőknek és megbízhatóknak kell lenniük.
 
Előfordulhat, hogy egy szilárd anyag, amely szelektíven visszautasítjamelyből a bomlástermék befogadásátnormális körülmények között nem képes kidiffundálni, hevítés hatására amégis kibocsátja mármagából az anyagbanaddig felhalmozódott bomlásterméket is diffúzió útján kibocsátja, ezzel nullára állítva azezzel a izotopikusradiometrikus „órát”. A hőmérséklet, amelyen ez megtörténik a „blokkoló hőmérséklet”, amely jellemző az anyagra.
 
Az egyszerűbb radiometrikus kormeghatározó módszerek legtöbbjével szemben az [[izokrón kormeghatározás]], amely sok izotópbomlásibomlás sorozatesetében meghatározására alkalmasalkalmazható (példáullásd a [[rubídium-stroncium kormeghatározás|rubídium-stroncium sorozat]]t), nem igényli a kezdeti arányok ismeretét.
 
=== A koregyenlet ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Radiometrikus_kormeghatározás”