„63-as főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bevezető bővítése |
|||
25. sor:
A '''63-as számú főút''' [[Tolna megye]] székhelyét [[Szekszárd]]ot köti össze [[Fejér megye]] központjával [[Székesfehérvár]] [[megyei jogú város]]sal. Az útvonal hosszúsága 100 km, mely a közép [[Mezőföld]]ön a [[Sárvíz]] kistérségen vezet keresztül. A mezőföldi talaj általában a [[lösz]], de található itt futóhomok is. A löszös táblák és a völgyek köz iszapos üledék található, mely a kertművelésre ideális lehetőség. A lefolyástalan részeken szikesedés figyelhető meg (A Sárvíz vidékén) Kitűnő mezőségi talaj van a [[Duna]] mentén. Ez a táj Székesfehérvár alá is elér. A középső talajtájnak nevezett vidékek a Sárrét és és a Sárvíz völgyét foglalják magukban Itt iszapos öntéstalaj váltakozik [[szik]]es részekkel. A nyugati talajtáj a Sárvíz-Sió köze, a melyet a középhegység és sárrét zár le. A mezőföldi talajt az erózió permanensen pusztította. A szeles tájakon erdősávokat telepítettek, az utak mentét pedig évszázadok óta mindkét oldalon fákkal - [[szeder]], [[nyár]], [[fűz]], [[akác]] - ültették be. Az erdősávok építését az állami akarat is elősegítette. Ennek eredményeképp sikerült a mezőföldi talajpusztulást megállítani.
A Mezőföldön az utak a piac körzetekbe,nagyobb városok felé irányultak. Ezek a főbb közlekedési utak nyomvonalban egyezőek a korai századokban kialakult utakéval. Ez erre a főútvonalra is jellemző. Az egyes települések között főleg [[dűlőut]]ak, a mezőgazdasági termeléssel voltak kapcsolatosak. Az utak különösen homokterületeken, de a Sárrét vagy a Sárvíz tájain is kanyargósak. <ref>Mai szemmel ezen vonalvezetések rendkívül célszerűtlennek tűnnek,de kikerülik a homokbuckákat, a vízállásokat, a mélyebben fekvő területeket.</ref> Az utak kialakulásában domborzati kényszerhatások érvényesültek.
===Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak===
| |||