„Barnakőszén” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{forma|1=}}
{{nincs forrás}}
A '''barnaszén''' keletkezési idő szerint a [[lignit]] és a [[feketekőszén]] közé helyezhető. Az
[[eocén]] korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövimérsékelt égövi növények) A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a [[Pannon-tenger]] partján, de kisebb mennyiségben van [[krétakor]]i barnaszén is (75-125 millió év).
 
A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt.
17. sor:
Jobban megéri minden évben a tavaszi-nyári kisebb szénforgalmú időszakban a kereskedőknél jó áron megvenni a fűtőanyagot.
 
Egy köbméter gáz helyettesítésére kb. 2kg közepes fűtőértékű barnaszén kell. A daraszén ömlesztett formában kb. 1tonna1 tonna/m³ fajsúlyú, tehát a tároláshoz tonnánként 1m1 m³ hely szükséges (pl. egy átlagos, 100m100 m²-es családi családiházház éves szükséglete 5-8 tonna, vagyis 8m8 m³ tároló kell.)
 
A szén tárolásakor figyelembe kell venni az öngyulladási hajlamot. A vastag rétegben, 1,5-2m felett összehalmozott szén, főleg ha megázik, hajlamos arra, hogy a belsejében zajló lassú oxidáció hője felhalmozódjon, öngyulladás léphet fel.