„Hüllőszerűek” változatai közötti eltérés

* [[HalántékablakosakHalántékablakosok]]

A '''Sauropsida''' kládcsoport minden szárazföldi [[gerincesek|gerincest]] magában foglal, amelyek nem [[kétéltűek]] és [[koponya|koponyájuk]] nem zárt (ezek az [[Anapsida|Anapsidák]]). Ide tartozik tehát a hagyományos rendszertani egységekből – a legősibb típusú hüllőket leszámítva – a [[hüllők]], az összes [[madarak|madár]], ésmellettük az összes [[emlősök|emlős]] és [[emlősszerű hüllők]] alkotják a másik nagy gerinceskládot ''Synapsida''). Az ősi hüllőknél már a [[halántékablak]] megjelenésével elvált egymástól a két fejlődési vonal, a halántékablakosok sokkal többet változtak az eltelt idő alatt, mint a másik csoport. Erre szokták – tévesen – azt mondani, hogy fejlettebbek, holott csak nagyobb mértékű alakulásról van szó.

A [[20. század]] elején a dél-[[afrika]]i [[perm (időszak)|perm]] ''[[Emlősszerűek|Synapsida]]'' leletei megmutatták az [[evolúció]] átmeneti formáit az emlősök és hüllők között. Ekkor alkották meg a [[négyvégtagúak]] két legfontosabb kládját, a ''Sauropsidát'' és a ''Synapsidát''.

A kladisztikus, filogenetikai nomenklatúra a Saropsida kifejezést már arra a csoportra alkalmazza, amely tartalmazza a mai hüllők, madarak és emlősökmadarak egyetlen közös ősétől származó valamennyi fajt. Ilyen módon tisztán filogenetikus csoport, nem úgy mint például a [[hüllők]], amely fogalom kladisztikus szemmel értelmezhetetlen. A hagyományos ''Reptilia'' osztályt újabban néha ''Sauropsida'' és ''Synapsida'' osztályok helyettesítik, amiből a Synapsida úgymond ''szándékosan parafiletikus klád'', hogy az emlősök elkülöníthetők legyenek.