„Rendezett tanácsú város” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Lásd még: megyei jogú város |
a tagolás |
||
1. sor:
A '''rendezett tanácsú város''' (rövidítve: ''r.t. város'') a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
==Létrejötte==
Az ún. [[községi törvények]] (1870:42.[[törvénycikk|tc.]], 1871:18.tc. és 1886:22.tc.) folyományaként azokból a [[mezőváros]]okból és kisebb [[szabad királyi város]]okból, amelyeknek nem volt gazdasági erejük önálló [[törvényhatóság]] alkotására (mint a [[törvényhatósági jogú város]]ok), ''rendezett tanácsú városok'' jöttek létre. Ezek nem tartoztak [[járás]]i
szervezetbe, hanem közvetlenül a [[vármegye]]i hatóság alá voltak rendelve.
==Szervezetük==
Legfőbb szervük a [[városi tanács]] volt, első tisztviselője a [[polgármester]].
A [[városi elöljáróság]] a polgármesterből, a fő[[jegyző]]ből, aljegyző(k)ből, tiszti ügyészből, levéltárnokból stb. álltak.
A városi tanács hatáskörébe tartoztak a „belügyek”, azonban a városi elöljáróság csak első fokú közigazgatási szervként járhatott el.
==A kategória megszűnése==
A rendezett tanácsú városok jogi kategóriáját az 1929:30.tc. [[megyei város]]ra változtatta.
==Példák ==
* [[Kispest]]
| |||