„Alpesi kőszáli kecske” változatai közötti eltérés

Az alpesi kőszáli kecske 1,5–1,6 [[méter]] testhosszúságú, rövid farkú, 80–100  cm vállmagasságú és 75–100 [[kilogramm|kg]] tömegú állat. A [[test]]e zömök, a nyaka középhosszú, a feje aránylag kicsi, de a homloka erősen domború. [[Láb (testrész)|Lábai]] erősek és középmagasak.

A [[szarv]] – amelyet mindkét nem visel – az öregebb [[bak (állat)|bakoknál]] jelentős nagyságú és ív vagy [[félhold]] formában ferdén hátrafelé hajlik. A szarvak a tövüknél – ahol a legvastagabbak – egymáshoz nagyon közel állanak, innen a hegyükig fokozatosan vékonyodva ugyancsak fokozatosan távolodnak is egymástól. Keresztmetszetük [[háromszög]] alakú, amely széles oldalával előrefelé van rajzolva. Az [[évgyűrű]]k különösen az elülső lapon erős, hatalmas, duzzadt kiemelkedések, kidudorodások, amelyek az oldallapokon keresztül is folytatódnak, vagyis gyűrűsen körülfutják a szarvat, de ezeken mégsem emelkednek ki annyira, mint az elülső lapon. A gyűrűs kidudorodások a szarv közepén a legerősebbek és itt is állnak a legsűrűbben, míg a tő és hegye felé lassanként kisebbednek. A kifejlett bakoknak majdnem aránytalanul nagy a szarvuk, amely a legkisebb fejmozgás esetén is nagy ívet ír le. Az idősebb példányok szarva a 80–100  cm hosszúságot és a 10–15  kg tömeget is elérhetik. A [[nőstény]] szarva inkább hasonlít a nőstény [[házi kecske]], mint a hím kőszáli kecske szarvához. A nőstény szarva aránylag kicsiny, majdnem hengeres, átlósan redőzött és egyszerűen hátrafelé görbült. A kifejlett állat szarvának hosszúsága nem több, mint legfeljebb 35  cm. A fiatal kőszáli kecskéknél már életük első hónapjában kiütközik a szarv. Az egyéves bakoké még csak rövid csonk, amelynek szorosan a tövénél már látható a bütykös harántléc vagy redő. A kétéves bak szarván már körülbelül 2–3 duzzadt redő mutatkozik, a hároméves baknak már 45  cm hosszú és jelentékeny számú csomóval díszített szarvai vannak. Ezeknek a csomóknak a száma most már mind több és több lesz és az idős állatokon elérheti a huszonnégyet is. Az állat korát azonban ezekből a csomókból éppoly kevéssé lehet megállapítani, mint az azok között kevéssé észrevehető évgyűrűkből.

A [[szőr]]zet durva és tömött és az [[évszak]]ok szerint különböző. [[Tél]]en hosszabb, durvább, göndörebb és fénytelenebb, nyáron rövidebb, finomabb. Télen összekeveredik a pehelyszőrökkel, ami azután a növekedő melegben kihullik, és a test felső részén gyapjasabb vagyis rövidebb és sűrűbb lesz, mint alul. Kivéve a nyak hátsó részén és a nyakszirten, ahol a szőrzet sörényszerűen kiemelkedő. Az idős hímeknél a tarkón meg is hosszabbodik és itt, valamint az alsó állkapcson is, egyidejűleg göndörödik, és forgót is alkot. Itt legfeljebb 5  cm hosszú kis szakállt látunk, amely a fiatalabb bakoknál és a nőstényeknél teljesen hiányzik.