„Baphomet” változatai közötti eltérés

Leggyakrabban Jacques De Molay templomosait szokták említeni, állítólag náluk fordult elő a legkorábbi ismert Baphomet ábrázolás, ők használták ezt a koncepciót. Eliphas Lévi a Baphomet név eredetéről a következőképpenkövetkezőkre tanakodottjutott: A latin „TEMpli Omnium Hominum Pacis ABhas”, vagyis „az isteni béke temploma az emberek között” kifejezés gyakori rövidítése volt a Tem. Oph. Ab. (vö. vastag nagybetűk a latin szövegben) Lévi úgy vélte, ez egy utalás Salamon templomára, ami a korabeli elképzelés szerint a békét hozza az emberiségnek. Valószínűleg igen megörült, amikor aA rövidítéströvidítés visszafelé olvasva majdnem tökéletesen megkaptakiadja a Baphomet nevet.

Szokás még emlegetni a [[babilon]]i eredetű „Bahu Mid” kifejezést, ami egyfajta beavatást jelentett. Ehhez kapcsolódik az egyiptomi eredetlehetőség, ahol a „Tem” titulust jelent, az „Oph” (Of) szárnyas kígyót vagy sárkányt, az „Ab” pedig bölcsességet, tudást, akaratot, intelligenciát. A Bafomet/Baphomet tehát itt a Bölcsesség Kígyójának, a Tudás Kígyójának neve.

A már említett templomosok igen kalandvágyó keresztények voltak, és megismerkedtek a [[gnosztikus tanok]]kal is, amelyekben kulcsszerepet játszik Sofia/Sophia, a bölcsesség istennője. Akkoriban divat volt az ábécék betűinek a különfélehéber ábécékkelkabbala valómódszereinek zsonglőrködésmegfelelő variálása, köztük az [[atbash-kódolás]] is, aminek az a lényege, hogy leírod az ábécé jeleit egymás mellé írják, majd alá ugyanazt, csak hátulról kezdve. Héber betűkre alkalmazva a Sophia szóból ezzel az atbash kódolással a Baphometet kapjuk. Az nem zavarta, hogy(bár a Sophia görög szó, míg a Baphomet…Baphomet hát sok minden, deeredete nem épp a leggörögebbtisztázott). A Sophia héber betűkkel így írandó: ש (shin), ו (vav), פ (pe), י (yod), א (alef). A Baphomet pedig: ב (bet), פ (pe), ו (vav), מ (mem), ת (tav). Az atbash-kódolással a két szó megkapható egymásból. Játék a betűkkel.

A kos- vagy kecskefej a mendészi bakra utal, az egyiptomi Neter Amon jelképére, akit a „rejtőzködő, a mindenben jelen lévő”-ként emlegettek, s így a legközelebb áll a természetben mindent átható a sötét erőhöz, ami mindennek az alapja. A koncentrikus körökben a [[Leviatán]] szó látható héber betűkkel (az alsó csúcstól kezdődik, és az óramutató járásával ellentétes irányban olvasandó). E név az ofita zsidó hagyományokból származik, a [[mezopotámia]]i mitológia Tiamatjából származó Mélység Sárkányának lényegét jelenti, amit néha Uroboroszként, a saját farkába harapó, testével kört formáló kígyóként is jelképeznek. Ez a jelkép tehát ilyen multikulturális hatásokkal testesíti meg azt, amit mi [[Sátán]]nak nevezünk.