„Metamorfózis (kőzettan)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Talk –> Zsírkő
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
1. sor:
A metamorfózis kifejezés átalakulást jelent. A biológiában az egyedfejlődés lépései alkotják, a geológiában pedig fizikai és kémiai folyamatokban testesül meg. A pszichológiában beszélnek a személyiség patológiás metamorfózisáról, a történettudományban pedig a társadalmi berendezkedés alapvető átalakulását jelenti.
==Fogalma==
A '''metamorfózis''' szilárd fázisú átkristályosodás. A [[kőzet]]ek különféle földtani folyamatok (például [[orogenezis]], [[szubdukció]], utólagos [[magma]]behatolás) hatására, eredeti képződési körülményeiktől jelentősen eltérő nyomás- és hőmérséklet viszonyok közé kerülhetnek, melyek során kőzetalkotó ásványaik kémiai és kristályszerkezeti átalakuláson ('''(átkristályosodáson)''') mennek keresztül, valamint '''szerkezetük''' (például [[kőzetszövet|palásodás]]) és '''[[kőzetszövet]]'''ük is megváltozik. Az ilyen módon keletkező kőzeteket [[metamorf kőzetek]]nek nevezzük.
 
==A nyomás (p) és hőmérséklet (T) – a metamorfózis határai==
A metamorf folyamatok jellemzésére használt két legfontosabb fizikai paraméter a '''nyomás''' ('''(p)''') és a '''hőmérséklet''' ('''(T)'''), azonban ezek mellett a metamorf kőzetképződésben a kémiailag aktív '''fluidumok''' (jelük: '''C''' vagy '''X'''; gőzök-gázok és oldatok) is jelentős szerepet játszhatnak.
 
A metamorf folyamatokban fellépő nyomás típusai:
53. sor:
Definíció szerint "a metamorf [[fácies]] mindazokat a kőzeteket jelenti, amelyek azonos feltételek között metamorfizálódtak” ('''Eskola''', 1915). A metamorf fácies ásványegyütteseket tartalmaz, amelyek közel azonos nyomás- és hőmérsékleti körülmények mellett képződtek. Az eredeti kőzetek változatos kémiai összetétele következtében a „metamorf összetétel” is jelentősen változhat az egyazon fáciesbe tartozó kőzeteknél. Ugyanakkor viszont az azonos kémiai összetételű kőzetek eltérő ásványegyüttessel rendelkeznek a különböző fáciesekben. Problémát jelent azonban, hogy számos ásványegyüttes széles nyomás és hőmérséklet tartományban stabil, így több metamorf fáciesben is előfordulhatnak. Más ásványegyüttesek sokkal szűkebb stabilitási tartománnyal rendelkeznek, így csak egy bizonyos fáciesre jellemzőek.
 
Az előbbiek figyelembevételével nyilvánvaló, hogy az egyes kőzettípusokban keresni kell olyan, ún. '''kritikus (meghatározó-, diagnosztikus-, típusos-) ásványegyütteseket''', amelyek segítségével a metamorf fácies felismerhető. Az Eskola-féle fácieselv megalkotásának idejében még nem álltak rendelkezésre kísérleti és [[termodinamika]]i adatok az egyes metamorf ásványok stabilitási mezejére. Annak idején csak a hőmérsékletnek ('''(T)''') és a litosztatikus ('''(p<sub>hidr</sub>)''') nyomásnak a változása volt az alapja a fáciesek kijelölésének, a fluidnyomást ('''(p<sub>fluid</sub>)''') nem vették figyelembe. Az idő előrehaladtával az eredetileg kijelölt öt metamorf fácies száma nyolcra emelkedett. A további kutatások egyre több új fáciest határoztak meg, illetve egyeseket szubfáciesnek vagy zónának írtak le.
 
{| cellpadding="5" border="1" align=center