„Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[[Kossuth Lajos]]nak az [[1849]]. [[március 4]]-i megalázó [[olmützi alkotmány]]ra született meg válaszként a ''Függetlenségi nyilatkozat''. Már [[április 12]]-én előterjesztette tervét az Országos Honvédemi Bizottmánynak, de annak tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. [[Kossuth]] azonban az [[országgyűlés]]től várt jelentős támogatást, így az [[április 13]]-án tartott zárt országgyűlési ülésen indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a [[Habsburg-LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház]] trónfosztását, ám ekkor még nem sikerült meggyőznie a képviselőket.<br>

Az [[országgyűlés]] másnap, [[április 14]]-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, [[Kossuth]] egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a [[Magyarország]] függetlenségének kimondásáról és a [[Habsburg-LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház]] trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az [[országgyűlés]] egyben kormányzóelnökké, egy ideiglenes [[köztársasági elnök]]ké választotta [[Kossuth]]ot.

# A [[Habsburg-LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház]] a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, s mivel az ország önálló államéletének eltörlésére, a nemzet legyilkolására idegen hatalom fegyveres erejét is használni nem iszonyodott, ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek nyilváníttatott a nemzet nevében.