„Eschedei vasúti baleset” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
1. sor:
[[Fájl:Ice eschede 1.jpg|jobbra|bélyegkép|250px]]
Az '''eschedei vasúti baleset''' [[1998]]. [[június 3]]-án 10:58 perckor történt Németországban. [[Eschede|Eschedétől]] 6 kilométerre délre a [[München]]ből [[Hamburg]]ba tartó [[ICE]] 884 számú vonat első kocsijának az egyik kerekén eltört a költségkímélés miatt a gyári értéknél vékonyabb anyagból készült acélabroncs, amelynek darabjai szétszóródtak, egyik része az utastérbe fúródott. A [[Hannover]]t elhagyó vonat az [[Alsó-Szászország|alsó-szászországi]] Eschede város előtt 200 méterre haladt el, amikor a hajtófej mögötti harmadik kocsi egy váltón kisiklott, majd a második váltó után keresztbeállt a pályán, és 200  km/h-ás sebességgel nekicsapódodott egy közúti betonhídnak. A többi kocsit a hátsó [[hajtófej]] beletolta a már összeomlott 200 tonnás híd darabjaiba. A sértetlenül maradt első két kocsi és az első hajtófej leszakadt, tovább haladt és csak 2  km-rel messzebb állt meg.
 
A tragédiában 101 ember életét veszítette, 88 súlyos, további mintegy 100 személy könnyebb sérülésekkel került kórházba.
20. sor:
 
==Tényállás==
A baleset napján az említett vonat a baleset pillanatában 200  km/h sebességgel haladt. A vonat a haladásnak megfelelő sorrendben egy mellső vontatófejből, nyolc 2. osztályú személykocsiból, egy bisztró/étkezőkocsiból, három 1. osztályú személykocsiból és a hátsó vontatófejből állt.
 
Az előzetes balesetvizsgálat eredménye szerint a vonal már említett pontján az első kocsi hátsó forgóvázának mellső tengelyén levő jobb oldali kerék abroncsa összetört. E vonat kerekeinek egy része olyan gumirugózású kerék volt, melyeknél a keréktárcsa köré olyan gumi-szegmenseket helyeznek, amik azután külső oldalukon a kerékabroncshoz csatlakoznak. Ezt a konstrukciót a futásjóságra való tekintettel választották.
26. sor:
A vonat kocsijainak egy másik része monoblokk-kerekekkel volt felszerelve. Ez a konstrukció a kocsiszekrényben előidézett kellemetlen lengésekről és az erős dübörgő hangjelenségről volt ismert.
 
A szakadt abroncsú kerékpárt az épen maradt kerék egy - a felüljáró előtt mintegy 300 m-re levő - kitérőig továbbvezette. A kitérőn a vezetősín feltehetően leszakította a sérült kerékszerkezetet, és így a teljes vonat - a vezető vontatófej kivételével - kisiklott. A mellső vontatófej leszakadt a vonatról, áthaladt a felüljáró alatt, és mintegy 2  km-rel Eschede állomás mögött állt meg.
 
A két első kocsi ugyan szintén kisiklott, de ilyen állapotban szintén áthaladt a felüljáró alatt, és mintegy 350 m-rel távolabb - fel nem borulva - csekély sérüléssel megállt.
47. sor:
*Ezeknek a kerekeknek köszönhetően a vonat kocsik rázkódása csökkenthető, a kerék tulajdonképpen 2 fém részből és a köztük található gumiból áll, amely jól elnyeri a rezgéseket, ezáltal szerették volna kényelmesebbé tenni az étkező kocsikat.
*A külső abroncsszerű fémrész fáradása vezetett a balesethez.
*Korábban az ilyen típusú kerekeket csak a leglassúbb vasúti szerelvényeken alkalmazták: a villamosokon, melyek mindössze 24  km/órás sebességgel haladnak. Előtte sosem használták ilyen nagy sebességgel közlekedő szerelvényeken.
*A baleset előtt pár hónappal egy villamos társaság a kerekek meghibásodásaira utaló jeleket fedezett fel.
*A társaság ezután még a fém fáradási ideje előtti kerekek cseréjét adta utasításba. Majd az ehhez hasonló kerekeket használó társaságokat figyelmeztette.