Wikipédia

„Hadtörténelmi Közlemények” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a kisebb formai javítások,
4. sor:
 
== Történet ==
A Hadtörténelmi Közlemények - a [[Századok_Századok (folyóirat) | Századok]] után - [[Magyarország]] mindmáig működő második legrégibb társadalomtudományi folyóiratának tekinthető. Indulásától mindmáig összesen két rövidebb/hosszabb időszakban került sor szüneteltetésére. Fennállásának majd 120 éve alatt minden bizonnyal a hazai szakma egyik legjelentősebb és legelismertebb folyóiratává nőtte ki magát, mely nemcsak alapvető tanulmányok, közlemények, forrásközlések, ismertetések és recenziók közlésével, de jelentős történeti vitákkal is gazdagította a történelemtudományt.
 
A Hadtörténelmi Közleményeket a [[Magyar Tudományos Akadémia]] alapította: A folyóirat létrehozásáról 1887. december 3-án hozott döntést az MTA Hadtudományi Bizottsága , mely kiadóként magára vállalta a lap működtetését és annak szerkesztésével [[Rónai Horváth Jenő]] honvéd századost bízta meg. Az évnegyedes folyóirat első száma [[1888]]. márciusában látta meg a napvilágot. A legelső tanulmány [[Thaly Kálmán]] tollából származott és [[II. Rákóczi Ferenc]] hadseregét mutatta be. A második Szádeczky Lajos [[Báthory István]] hadjáratairól írt munkája volt, míg ugyancsak az első számban kapott helyet Gömöry Gusztáv a [[napóleon]]-kori nemesi fölkeléseket elemző írása.<ref>''Hadtörténelmi Közlemények 1888/1. sz.''</ref>
14. sor:
Ez alapvetően folytonosságot jelentett, ugyanis az 1910-ben napvilágot látott újabb folyóiratszám önmagát is XI. évfolyamként határozta meg és emellett minden tekintetben méltó folytatása volt a korábbi lapszámoknak: mind szerkezetében, mind tartalmában és műszaki kialakításában a korábbi számokhoz igazodott. Tartalmilag pedig a folyóirat továbbra is a pozitivista, polgári, konzervatív-liberális történetfelfogást tükrözte, tanulmányai nem voltak mentesek a nemzetépítő, hadi ügyekben historizáló ideológia-építéstől sem.
 
Azonban hiába kezdődött biztatóan a munka, a világháborús évek súlyos megpróbáltatásokat jelentettek az egész szakma számára, sőt 1918-től újabb szünet következett a HK életében. Ennek lefedésére és a folytonosság érdekében [[Pilch Jenő]] szerkesztésében utólag jelent meg az 1919-1921. évfolyamok összevont, mindösszesen tizennégy ív terjedelmű száma. Az [[1922]]-ben újrainduló folyóirat [[Habsburg–Toscanai_József_Ágost_főhercegHabsburg–Toscanai |József Ágost főherceg|József főherceg]] irányítása alatt ebben az időszakban kiemelten az [[első világháború]] roppant részletes, napról napra történő feldolgozásába kezdett bele. Majd az 1930-as évek egyértelműen a szakmaiság legkiemelkedőbb időszakának tekinthetők a Hadtörténelmi Közlemények [[második világháború]] előtti történetében. A folyóirat mindvégig kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes maradt, amiben jelentős szerepe volt a szerkesztőnek: Pilch Jenő elévülhetetlen érdemeket szerzett a folyóirat színvonala tekintetében, de a hadtörténetírás jelentőségét mutatja, hogy a 30-as évektől kezdve az MTA Hadtudományi Bizottságának tagjai között találjuk [[Angyal Dávid]]ot, [[Domanovszky Sándor]]t, [[Eckhart Ferenc]]et, [[Gombos F. Albin]]t, [[Gyalókay Jenő]]t, [[Hajnal István]]t, [[Hóman Bálint]]ot, [[Károlyi Árpád (történész)|Károlyi Árpád]]ot, gróf [[Klebelsberg Kunó]]t, [[Mályusz Elemér]]t, [[Markó Árpád]]ot, [[Pilch Jenő]]t, [[Szekfű Gyula | Szekfű Gyulát]].<ref name="Acs_03">''Ács Tibor: A Hadtörténelmi Közlemények első száz évéről. 1919-1944.. Hadtörténelmi Közlemények 1990/3. sz.''</ref>
 
A folyóirat számára a második világháború újabb, ez alkalommal kimondottan súlyos válságot hozott: az 1943-as évfolyamot követően (1944-től kezdődően) ismét egy évtizedig szünetelt a lap működése. Az újabb jelentős korszakváltás 1954-ben érkezett el, amikor a Hadtörténeti Intézet újrakezdte a folyóirat szerkesztését és kiadását. Az első számban, az ''Új folyam''-ra keresztelt kiadásban, [[Borus József]] akkori főhadnagy és kijelölt szerkesztő értékelte a magyar hadtörténetírás helyzetét és feladatait. Írása teljes mértékben alkalmazkodott a korszak elvárásaihoz és megalapozta a [[Marxizmus | marxista]] történetfelfogáson alapuló évtizedeket a folyóirat életében. Ahogy az [[államszocialista]] rendszer képes volt a politika- és eszmetörténetet is minden tekintetben saját céljainak alárendelni, ugyanúgy járt el a hadtörténelem legmeghatározóbb fóruma esetében is. A [[Rákosi Mátyás | Rákosi]]-[[Kádár János | Kádár]]-korszak posztsztálinista történetírása javarészt a magyar történelem forradalmi alakjaira koncentrált és a szocialista forradalmiság jegyében emelte piedesztálra [[Dózsa György | Dózsát]], [[Bocskai István | Bocskait]], [[II. Rákóczi Ferenc | Rákóczit]], [[Kossuth Lajos | Kossuthot]] vagy [[Kun Béla | Kun Bélát]].<ref>''Hadtörténelmi Közlemények 1954/1. sz.''</ref>
 
Az új korszak az 1970-es évek közepén érte el a Hadtörténelmi Közleményeket, amikor a magyar hadtörténetírás megújulása is megfigyelhető volt és egy fiatal történész-generáció kezdte meg működését. A folyóirat különösen az egyes nagy évfordulókhoz kapcsolódó tudományos viták, az ezek révén felszínre hozott kiemelkedő jelentőségű forrásközlések, valamint az egyes eseményeknek szentelt tematikus különszámok révén fejlődött az egyik legjelentősebb hazai társadalom- és történelemtudományi orgánummá. Igazat adhatunk a szerkesztőség által az 1988-as jubileumi évben közzétett felhívás szövegének, miszerint a folyóirat „egyik legfontosabb műhelye és ösztönzője a magyar hadtörténetírásnak és a hadtörténeti ismeretek közreadásának”.<ref>''Hadtörténelmi Közlemények 1989/4. sz.''</ref>
23. sor:
A folyóirat tematikájának középpontjában a legújabb korszakban elsősorban az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]], az első és a második világháború áll, de folyamatosan kitekint a középkori magyar és egyetemes hadtörténeti eseményekre és további a XX. század hadtörténelmét tárgyaló tanulmányok, forrás- és visszaemlékezés-közlések is helyet kapnak benne.
A folyóirat iránti érdeklődést jól dokumentálja, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) felvette a listájára, és részben 1997-től az egyes évfolyamok számai elérhetők és letölthetők a [http://www.matarka.hu/szam_list.php?fsz=203 MEK Elektronikus Periodika Archívumából] (EPA).
 
 
== Források ==
34 ⟶ 33 sor:
{{csonk-sajtó}}
{{Portál|történelem|}}
 
 
[[Kategória:Történelem]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hadtörténelmi_Közlemények”