„Kerengő (regény)” változatai közötti eltérés

 

== Elemzése ==

 

Feltűnését azonban ő is egy áltörténeti regénnyel – a Kerengő (1974) című parabolájával – keltett, amelyben egy lélekgyilkosság különös mechanizmusát, invenciózus és szatirikus esszéstílussal, a magyar századforduló stilizált kultúrhistóriai miliőjére vetíti rá. Voltaképpen az eszme nélküli létezésről írt negatív utópiát. Zseniálisan gúnyos modellt talál az elviselhetően embertelen és intézményes kisszerűségre, olyat, amelyben a hősök szuverenitásigényét a praxis rémuralma érvényteleníti. A Kerengő szereplői egytől egyig helyzetük végleges foglyai: nem látva reális alternatívát a társadalmilag értékes cselekvésre, aktivitásuk szükségképpen álcselekvésekre és narkotikumokra irányul, ezáltal önmaguk termelik újra és újra a bénítóan bonyolult és értelmetlen konvenciórendszert, a valamennyiüket céltalan fogságban tartó társadalmi gyakorlatot. Ám e könyvében a modell modell marad, Spiró éppen mert mindvégig fikciós effektusokra épít. Nem tudja a regényt a lombik-íztől, steril mivoltától megszabadítani.

 

Ezek közé a delikvensek közé tartozik Adorján András is, akire a regény kezdetekor kerül sor. Adorján ambiciózus író, költő. A hölgyek kedvelik. Az urak élvezik társaságát: intelligens, jó humorú, jó kiállású, remek beszélgetőtárs és kártyapartner, fejében ezernyi falakat döntögető új gondolat. Talán ezért akarja Porházy mindenáron megtisztítani tőle a több évtizedes, sőt több évszázados szokásait gyakorló várost? Választ csak akkor kapunk, ha Adorjánnal együtt elmerülünk ennek az őrült vármegyeszékhelynek minden sötét, vagy világos, vagy még inkább bolondos bugyraiban.

 

== A regény aktualitása ==

 

Mégis, a regény sikere és írójának dicső¬sége, hogy az aktualizálásnak, a történet olvasóival egyidejűvé tételé¬nek csábítását nem követte végig, noha az anyag tálcán kínálja ezt, s magának az írónak a históriát kulisszaként, ürügyként felhasználó hajlamát, látásmódját kellőképp megmutatták eddigelé írt áltörténelmi pa¬rabolái, a Kerengő című regény és a Kőszegők című verses dráma.

{{nincs forrás}}

==Külső hivatkozások==

*[http://www.moly.hu/konyvek/spiro-gyorgy/kerengo moly.hu]

*[http://www.vmek.oszk.hu oszk.hu]

 

[[Kategória:Magyar regények]]