Wikipédia

„Líbiai-sivatag” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
107 919 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: ar, bg, ca, cy, da, de, es, et, fi, fr, gd, he, it, ja, ko, lt, nl, no, pl, pt, ro, ru, sq, sr, sv, uk következő módosítása: cs, en
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Líbiai-sivatag''' egy nagytöbb millió négyzetkilométer területű, szélsőséges [[időjárás]]ú, alapvetően homok- és kő[[sivatag]]. Északi részét mészkő borítja, délebbre haladva a mészkő eltűnik, és különböző korú homokkőrétegek építik fel. Központi részén a homokkő alól már előbukkannak kristályos kőzetek is.
 
Szintje a tengerparttól fokozatosan emelkedik, középső területén, Egyiptom déli határán már átlagban 6-700 méteres magasságot ér el.
A [[Szahara]] keleti részén fekszik. Legmagasabb pontja az Uveinát hegység, 1934  méter magas. Tőle északnyugatra kb. 40  km-re, már Líbiában emelkedik a kb. 1400  méter magas Arkenu, míg tőle délre Szudánban a Kissu. Középső vidékén, Egyiptomban az 1000  méter magas Gilf Kebir fennsík terül el. Ettől északra a Nagy Homoktenger kb. 2 magyarországnyi homokvidéke fekszik, ami egy keskenyebb átjáróval csatlakozik a Líbiában fekvő Calanscio homoktengerhez. Északi részén található a Kattara-mélyföld. ▼
 
▲ATulajdonképpen a [[Szahara]] keleti részénrésze. fekszikA francia földrajzi irodalomban pl. el is különül a Szaharától. Északi határa párhuzamosan fut a Földközi-tenger partvonalával (a Szirti-öbölben el is éri a tengerpartot), keleti határa a Nílus völgye, déli határa a Szahel övezet, nyugaton pedig nagyjából Líbia közepéig terjed. Legmagasabb pontja az UveinátUveinat hegység, 1934  méter magas. Tőle északnyugatra kb. 40  km-re, már Líbiában emelkedik a kb. 1400  méter magas Arkenu, míg tőle délre Szudánban a Kissu. Középső vidékén, Egyiptomban az 1000  méter magas Gilf Kebir fennsík terül el. Ettől északra a Nagy Homoktenger kb. 2 magyarországnyi homokvidéke fekszik, ami egy keskenyebb átjáróval csatlakozik a Líbiában fekvő Calanscio homoktengerhez. Északi részén található a Kattara-mélyföld, délkeleten pedig a Szelima-homoksíkság fekszik. Líbiai részén olaj- és több száz méter mélyről származó víz kitermelése folyik.
 
Területén [[Líbia]], [[Egyiptom]] és [[Szudán]] osztozik.
 
A Szahara nyugati részével összehasonlítva sokkal szárazabb, a vízlelőhelyek száma a Nyugat-Szaharához képest elenyésző. A Gilf Kebirben nincs forrás, Arkenuban mindössze egy van, de még az Uveinat hegységben is csak három állandóan hozzáférhető vízlelőhely ismert. Története folyamán vizes és száraz periódusok váltották egymást. A legutolsó vizes periódus kb. 6000 éve ért véget. Az akkori lakosság nyomai sziklarajzok és sziklavésetek, cseréptöredékek és kőszerszámok formájában ma is fellelhetők.
Lakossága rendkívül csekély, líbiai részén olaj- és több száz méter mélyről származó víz kitermelése folyik.
 
A világ legszárazabb helyeinek egyike. Sok területén, főleg a Gilf Kebir keleti oldalán évtizedeken át nem esik eső, de még a magasabban fekvő vidékein is gyakran 5-10 év telik el anélkül, hogy csapadék hullana (az UveinátonUveinaton legutóbb [[2007]]-ben esett). ▼
 
Végleges feltárása csak az 1930-as években történt meg, ebben jelentős szerepet játszott Almásy László is. Részletes kutatása ma is folyamatban van.
▲A világ legszárazabb helyeinek egyike. Sok területén évtizedeken át nem esik eső, de még a magasabban fekvő vidékein is gyakran 5-10 év telik el anélkül, hogy csapadék hullana (az Uveináton legutóbb [[2007]]-ben esett).
 
Az utolsó "[[fehér folt]]" volt [[Afrika]] térképén. <ref name="auto1">Gábor Endre és Sárváry Gabriella: ''Abu Ramla, a Homok Atyja nyomában'', in National Geographic, 2009. december, 7. évf., 12. sz</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Líbiai-sivatag”